Saras födém hőszigetelése

[-ck-]

Persze nem közvetlen a hőszigeteléstől mehet tönkre a gerenda, de ha a szigetelés miatt a harmatpont épp oda tolódik el és ott csapódik le a pára, ahol a gerendák vannak, akkor tönkre mennek. Na ettől félek, hogyha rosszul szigetelek.

A hőszigetelés gyártók is az oldalaikon kerülik ezt a fagerendás födémet, sehol sem láttam, hogy így vagy úgy tanácsolnák a szigetelés az efajta födémen. Gondolom pont az miatt, hogy tönkre mehetnek a gerendák.

[SzG]

Födém hőszigetelése

50 éves családi ház födém hőszigetelésével kapcsolatban szeretném kikérni a véleményeteket

Jelenleg a födém úgy néz ki, hogy 20 cm -es gerendák vannak, felül deszka borítás (a padláson aztán ráterítve az ég világon minden, 4-5 rétegben kartonpapír, fólia, szőnyegpadló, még szivacsmatrac is van... ezt az előző lakók csinálták még), alul deszka, azon stukatúr nád, rajt a vakolat.
Szerintem rengeteg ilyen ház van, alapvetően semmi gondom nincs vele, nem akar leesni, elég jól tartja magát, viszont szeretném hőszigetelni.

Itt kezdődnek a gondok.

Annyi féle véleményt hallottam már és olvastam, hogy nekem ez már sokK. Ezek alapján kialakult többféle elképzelést vázoltam fel, hogyan is kellene megcsinálni a hőszigetelést.

1. A felső deszkázatot felszedem, a gerendákon átvezetve párazáró fólia, a gerendák között kitöltöm kőzetgyapottal és még egy 5 cm -es réteg a gerendákra terítve, keresztbe 8 cm -es lécek, arra a deszka vissza fél cm -es réseket hagyva.

Ennél az az aggályom merült fel, hogy nem fog-e befülledni és károsodni a gerenda, meg a nád? Elvileg a nád és a vakolat amennyi nedvességet kap annyit akár el is párologhat, emiatt nagyjából nem aggódok. A gerendákkal kapcsolatban azt olvastam azzal sem lesz gond, mert a ráterített szigeteléssel kitoljuk a harmatpontot és nem lesz rajt párakicsapódás.

2. Ha az előző működő modell, akkor minek szedjem fel a deszka borítást, leterítem az egészet fóliával, arra pedig a kőzetgyapot. Végülis ezzel ugyanúgy kitolom a harmatpontot a gerendázaton kívülre.

3. Ugyanez, csak a deszkára fólia és rá hungarocell. Fölé osb lap, hogy járni lehessen rajt legalább ahol muszáj.

4. A mennyezetre 5 cm hungarocell légmentesen felrakva belülről, ragasztva és fához való dübelekkel felerősítve, hálózva, glettelve, festve. Elvileg ezen sem fog átjutni a pára. Valamiért mégsem ajánlják, ennek ellenére több ismerősöm is megcsinálta és csak jót mondanak róla.

5. CK lap a mennyezetre, fölé párazáró fólia - ennél tovább nem fog tudni jutni a pára - utána felül már azzal szigetelem amivel jónak látom, akár a gerendák között, akár a felső deszkaborítás felett.

6. Ez az lenne, hogy lebontani az egész stukatúros mennyezetet aztán egy új rétegrendet kialakítani. Ez nekem most sok lenne minden tekintetben.

[Zsuzsa]

A zárófödém felső deszkáját nem kéne macerálni és a felette lévő döngölt agyag is hőszigetel.
Ezt hagyni kéne.
1.
A döngölt agyag tetejére, csak és kizárólag lépésálló közetgyapot nagyon jó, semmi fólia sehova nem kell.
2.
A többi gyullékony cuccot le kéne hordani , mielőtt fegyullad a padlás tőle.

A pénz függyvénye a közetgyapot vastagsága, több féle fajta van.

Nem érdemes több bonyolítást okozni magának, nem lesz jobb tőle.

[istvan62]

Egyetértek Zsuzsával, hogy legegyszerűbb megoldás a tetejére a kőzetgyapot, bár nem szükséges a lépésszilárd, az nagyon drága lenne, és az sem közvetlenül járható. Szükség esetén lábakra állított járópalló, vagy egy részen elhelyezett ritkított deszkázat megoldhatja a közlekedést, kisebb tárolást.
Ha fólia kerül a rendszerbe, akkor azt közvetlen a belső oldali burkolat alá kell helyezni. A hullámosan végigvezetett fóliánál tartok attól, hogy az 5 cm hőszigetelés még nem oldja meg a harmatpont problémáját, és befülled a fa. Az ilyen esetekre a Dörken fejlesztett ki egy speciális fóliát ami a belső oldalon pára záró, a külső oldalon pára áteresztő. ( Dörken-sd-flexx )
A légmentesen a mennyezetre felrakott PS táblában hosszú távon nem hiszek. Ügyféltől hallottam már olyan esetet, hogy a belső oldali PS szigetelés tábla osztása a műanyag tapéta felületén rajzolódott ki penészből, és láttam olyan belső PS szigetelést, ahol a rögzítő elemeket lehetett tökéletesen megszámolni, penész közeli állapotú felszínen
A mennyezetre a CK panel felrakása első hallásra nem tűnik egyszerűnek, de a gipszkartonos változatot rendszeresen készítik.

[SzG]

Agyagborítás nincs a felső deszkázaton, csak a deszkák. Néhol a felső deszkázat is hiányzik pár négyzetméteren.

Magamtól mielőtt olvasgattam volna laikusként az jutott az eszembe az elején, hogy letakarom jó vastagon kőzetgyapottal minden cécó meg fólia nélkül a felső deszkázatot, aztán kész.

Aztán elkezdtem utána olvasni és szinte az egyetlen dolog amiről egyértelműen meggyőztek az anyagok amit találtam, hogy fólia az kell, mert állítólag a szálas szigetelőanyagok tönkremennek a helységek irányából feljutó pára miatt. Arra jutottam, hogy lehetőleg minél lentebb kerüljön a fólia a rétegrendben és akkor a felette levő dolgokat már nem éri a pára.

Most meglepve olvasom, hogy fólia nem is igazán kell... Nekem ez így kedvezőbb anyagilag.

Egyébként ahol két háznál figyelem ezt a légmentesen felrakott hungarocell szigetelést (igaz normálisan le van vakolva) ott jónak tűnik, persze mögé nézni nem tudok, de teljesen engem sem nyugtat meg ez a megoldás.

[istvan62]

A fóliának két, egymással összefüggő szerepe van egy ilyen beépítésnél. Az egyik a légzárás, a másik a párazárás. A légzárás lényege, hogy a mai műszaki igények mellett egy könnyűszerkezet hosszútávon nem elég légtömör. A fafödém rugalmasan mozog, a vakolat repedezik, azon pedig "befújhat a szél". Ezt fólia réteg beépítésével lehet megakadályozni. A párazárás pedig azért szükséges, hogy a belső térből a szerkezetbe jutó pára ne juthasson el egy olyan harmatponti helyig, ahol egy pára szempontjából tömörebb rétegen kicsapódna. Ez a padláson főleg abban az esetben jelentkezne, ha a kőzetgyapot felszínét leterítik fóliával (akkor is ha az páraáteresztő!).
Egy fafödémnél a belső oldalon a deszkázat, vakolat páraáteresztése rosszabb mint a kőzetgyapoté, így a kifelé csökkenő pára ellenállás elve miatt a szerkezet pára szempontjából működőképes, de hosszú távon a légzárásra ügyelni kell.

[SzG]

István, köszönöm a válaszod, ezzel nagyon sokat segítettél abban hogy tisztábban lássak.

Tehát ha jól értelmezem amit írsz: "a belső oldalon a deszkázat, vakolat páraáteresztése rosszabb mint a kőzetgyapoté", a pára könyebben átjut a kőzetgyapoton, mint a vakolaton.

Ezek szerint amitől leginkább féltem, az hogy lefojtom a födémet a kőzetgyapottal, az nem következik be, mert valamelyest átjut a pára azon, ezek szerint még könyebben, mint a vakolaton.

Ez egybevág azzal is, amit Zsuzsa írt, hogy nem kell fólia. (legalábbis így és ide nem)

A gerendákon átvezetett fólia esetén is éppen a gerendák befülledésétől tartottam volna.

Ezeknek a fényében egy új elgondolást valósítanék meg, az alábbiak szerint:

Ősztől már szeretnék fűteni ebben a házban, ha minden más elkészül be is költöznénk.

Ezért most ebben a körben a gerendákra keresztben erősítenék léceket, és a lécek között leteríteném a deszkázatot 15-20 cm kőzetgyapottal. A lécek tetejére valamennyi deszkát feltennék, hogy lehessen járkálni amennyit muszáj.

Második körben, majd 1-2 év múlva, alulról kapna egy gipszkarton álmennyezetet és a gipszkarton és a jelenlegi nádas vakolat közé tennék fóliát.

Hogy látjátok ezt az elképzelést?

[istvan62]

Csak annyival egészíteném ki, hogy ha felkerül egy álmennyezet, akkor én leszedném a stukatúrt. Igaz, hogy költséget jelent, de egy fokozatosan romló állapotú réteg, ami az álmennyezet rögzítését is nehezíti. Egy bizonytalan állapotú deszkába rögzítesz, akár 3-4 cm vakolaton keresztül, úgy, hogy el kell kerülnöd a deszka illesztését.

[dexter_1975]

egy kicsivel osszetettebb kerdesem lenne, mert mi szeretnenk tetoterbeepitest kialakitani ezen a saras fodemen. a gerendak nem zavarnak, mert 60cm magasan futnak es a szuksegesek statikus altal meghatarozott modon kerulnek kivaltasra.
betonozni nem szeretnenk a plusz teher miatt emiatt gondoltunk alkalmazni az elere allitott deszkakat es arra osb vagy mas terhelheto feluletet. A kialakitasra kerulo tetoter merete kb 90 negyzetmeter.
milyen megoldast celszeru alkalmazni figyelembe veve a koltseghatekonysagot is?

[istvan62]

Nem teljesen értem mire vonatkozik a kérdés, csak sejtem, hogy a magasítás kialakítására. Az kiderül, hogy a problémás helyen lévő kötőgerendák egy statikus tervei szerint ki lesznek váltva, ez alapján feltételezem, hogy födém teherbírását is ellenőrizte a kolléga. Ez után viszont nem tiszta, hogy miért szükséges az aljzat megemelése,és ha szükséges, akkor mennyire kell megemelni?