Szerelőbeton

[Tóth László]

Most készült el a lábazat, amit fel kell töltenünk, majd el kell készíteni a szerelőbetont, ehhez kapcsolódóan szeretnék tőletek tanácsot kérni.
1, A tervrajz szerint a szerelőbetont ki kellene vezetnünk a lábazat tetejére. A kőműves aki a házat építi, azt ajánlja, hogy ne vezessük ki a lábazatra, szerinte nem tudjuk olyan mértékben megtömöríteni a talajt alatta, hogy később az ne ülepedjen, és keletkezzen a szerelőbeton alatt üreg. Ő azt tanácsolja, hogy kezdjük el felhúzni a falakat, és később ha már megfelelően tömör a talaj, húzzuk rá a szerelőbetont, úgy hogy az a lábazatra ne menjen ki. Szerintetek melyik a jobb megoldás, miért terjedt el mostanában, hogy a szerelőbetont kiviszik a lábazatra? Ha jól tudom régen nem így csinálták.
2, Az alapba szánt betontörmelékből maradt ki kb. 2-3 köbméter, a kérdésem, hogy ezt fel lehet-e használni a lábazat feltöltéséhez, a kavicságy alá az alsó homok, illetve föld rétegbe bedolgozva?
3, A lábazat feltöltéshez, a felső 15cm-be milyen kavics a megfelelő, (típus, méret)? Több félét találtam az interneten (murva, meddő, darált betontörmelék, stb...), de nem tudom melyik lenne nekem a megfelelő. A kavics réteget kell-e békával tömöríteni?
4, Mit jelent az, hogy feltöltések tömörítése gépi erővel 85 %-os tömörségre? Hogyan lehet a tömörséget ellenőrizni, hogy az 85%-os-e?

[istvan62]

Az aljzatbetont (kőműves gyakorlatban szerelő betonnak nevezett réteget) nem véletlenül vezetik rá a lábazati falra is. régen tényleg nem minden esetben vezették rá, sőt sokáig nem is készítettek ilyen réteget. De nem szabad elfelejteni azt, hogy ennek a rétegnek a felszínén kell elkészíteni a vízszintes vízszigetelést. Annak toldása a fal alá berakott szigeteléshez nagyon bizonytalan utólagosan készített aljzatbeton esetén. Emellett a szigetelés elnyíródására is számítani kell. Érdekes megfogalmazás ez a "ha már megfelelően tömör a talaj", nem tudom szerinte ezt mikor, és hogyan érjük el. Találkoztam ár olyan épülettel, ahol a földszinti válaszfalak alja vízszintesen végigrepedt, mivel megsüllyedt az alattuk lévő aljzatbeton.
A feltöltéshez jól tömöríthető anyagot érdemes használni, legjobb a töltősóder (ezen a néven beszerezhető), enyhén agyagos. Ha valaki takarékossági céllal mindenképpen törmeléket is akar rakni a feltöltésbe, akkor azt javaslom, hogy a töltőanyag legyen a jellemző, a törmelék maximum közé szórva, úgy, hogy a töltőanyag vegye körbe a törmelék szemcséit.
A 85% tömörség azt jelenti, hogy a laboratóriumi körülmények közt elérhető maximális tömörséghez viszonyítva mennyire tömör az anyag. Tömörítés természetesen békával, vagy vibró hengerrel szükséges. A 85% nekem nagyon lazának tűnik, inkább a 95 - 98% a szokásos előírás. A sóder szerintem tömörítés nélkül lehet 85% körül.

[Tóth László]

Köszi a választ. A betontörmeléket csak a feltöltés alsó részébe gondoltuk és föld veszi körül, majd erre jön a felső 15 cm kavicságy (az egész lábazat kb. 60 cm). Akkor ha jól értem a válaszod a felső 15 cm legyen a töltősóder. A tüzépen a kulékavicsot ajánlották, de annak elég drága köbmétere, kb. 4500 Ft. Egyébként ennek a felső 15 cm kavicságynak mi a szerepe, miért kell kaviccsal feltölteni homok helyett?

[istvan62]

A kulét én épületbe nem tenném. Legalábbis az én értelmezésemben a kulé az a kifejezetten nagyméretű (öklömnyi) kövekből áll, aprók nincsenek közte. Ha ilyenre töltesz, akkor a fölötte lévő töltés szemcséi be tudnak hullani közé, tehát lassan fellazulhat a töltés. Egyébként töltésbe mehet talaj is, a lényeg, hogy ne legyen benne szerves (rothadó) anyag. A felső réteg lehet homok is. A fontos, hogy tömöríthető legyen, szilárd, egyenletes aljzatot biztosítson, és ne kedvezzen a kapilláris jelenség kialakulásának.

[sbs]

Próbálok sorban válaszolni neked a kérdések elhagyásával:

1, Mindkét házunknál egészben öntöttük ki a szerelőbetont. Nekem meg sem fordult a fejemben a másik megoldás, habár valóban láttam olyat épülő házaknál. Statikailag is biztos egységet alkot igy a 10 cm-es vasalt beton, amely be van kötve a zsalukövekből kiálló vasalatba, tehát a sávalappal össze van vasalva. A talajt nagyon jól lehet tömöríteni a zsalukövek kiöntése után 2-3 nappal, amikor megkötött benne a beton. Döngölőgéppel ez könnyen megoldható egy családi háznál.
Amúgy sem a közben építkezéstől fog megtömörödni a talaj (?), hanem a rajta elvégzett talajtömörítési módszerektől. Röviden igy készült: Alapozás | Családi ház építés

2, A betontörmelék ne legyen túl nagy, érdemes kisebb darabokra törni, hogy könnyen elvegyülhessen a töltőkaviccsal, egyébként betehető, de igazából annak nem ott lenne a helye. Gondold át mit akartok majd később betonozni, mert később oda még felhasználhatod úsztatott betonnak és azzal többet spórolsz.

3, Valóban kulékavicsnak hívták amit én rendeltem a Sóskuti kavicsbányából, de az maximum 5.6 cm-s kavicsokra emlékszem, de átlagosan jóval kisebbek voltak és agyagos volt. Szerintem ez a legjobb és legolcsóbb. A legfelső rétegra kavicságy került kb 3-5 cm-nyi.

4, Hát a tömörséget valóban nem tudod mérni, de ha nekiáll egy munkás a döngölőgéppel azzal már lehet látni meddig tömöríthető a talaj. De véleményem szerint is ez a 85% ne legyen mérvadó, tömörítsétek le rendesen

[Tóth László]

Honnan tudok viszonylag jó áron töltőkavicsot, vagy töltősódert beszerezni?
Pest környékén sok céget találtam aki ilyennel foglakozik, de sajnos Kecskemét környékékén egyet sem. Ha tudtok címet kérem írjátok meg. Köszönöm

[Tóth László]

Nálunk 3 sor zsalukőből áll a lábazat, most fogjuk készíteni a szerelőbetont, amibe benne lesz a vasháló. A kérdésem az lenne, hogy a 3. utolsó zsalukősor tetejére bele kell-e tenni vízszintes vasalást (két szál betonvas körbe). Természetesen az alsó két sorba beletettük.

[istvan62]

Nem szükséges. Az aljzatbetont, a hálóval érdemes ráfuttatni a zsalukőre, ott a háló vasai pótolják a hosszanti vasakat. A függőleges szálakat viszont érdemes felfelé kinyújtani, és az aljzatba behajtani, a hálóba kampózni

[sbs]

Igy van. Ide nem kell a viszszintes vasalás, mivel ezt a vasháló fogja átvenni

A legfölső sor zsalukövet nem szokás színültig tölteni betonnal, hogy majd masszívabban összekössön az aljzattal (kb 3-5 cm-el kevesebbet kell beletölteni).
A zsalukövekbe érdemes függőlegesen beleállítani a kisebb betonacélokat, (kb 10-15 cm-es kiálással)- Ezt meghajtani majd, erre ráhelyezve a vashálót, könnyebb is összevasalni. Gondolom érthető...

[Tóth László]

Köszönöm a segítséget, akkor nem tesszük bele. Még 1 kérdés: Milyen vastagságú vashálót ajánlotok a szerelőbetonba? Gondolom minél vastagabb annál jobb, de feleslegesen nem akarok túl vastagot venni, mert elég drága, és mekkora átfedések legyenek a bekötésnél?