Szerelőbeton
 

Most készült el a lábazat, amit fel kell töltenünk, majd el kell készíteni a szerelőbetont, ehhez kapcsolódóan szeretnék tőletek tanácsot kérni.
1, A tervrajz szerint a szerelőbetont ki kellene vezetnünk a lábazat tetejére. A kőműves aki a házat építi, azt ajánlja, hogy ne vezessük ki a lábazatra, szerinte nem tudjuk olyan mértékben megtömöríteni a talajt alatta, hogy később az ne ülepedjen, és keletkezzen a szerelőbeton alatt üreg. Ő azt tanácsolja, hogy kezdjük el felhúzni a falakat, és később ha már megfelelően tömör a talaj, húzzuk rá a szerelőbetont, úgy hogy az a lábazatra ne menjen ki. Szerintetek melyik a jobb megoldás, miért terjedt el mostanában, hogy a szerelőbetont kiviszik a lábazatra? Ha jól tudom régen nem így csinálták.
2, Az alapba szánt betontörmelékből maradt ki kb. 2-3 köbméter, a kérdésem, hogy ezt fel lehet-e használni a lábazat feltöltéséhez, a kavicságy alá az alsó homok, illetve föld rétegbe bedolgozva?
3, A lábazat feltöltéshez, a felső 15cm-be milyen kavics a megfelelő, (típus, méret)? Több félét találtam az interneten (murva, meddő, darált betontörmelék, stb...), de nem tudom melyik lenne nekem a megfelelő. A kavics réteget kell-e békával tömöríteni?
4, Mit jelent az, hogy feltöltések tömörítése gépi erővel 85 %-os tömörségre? Hogyan lehet a tömörséget ellenőrizni, hogy az 85%-os-e?

re: Szerelőbeton
 

Az aljzatbetont (kőműves gyakorlatban szerelő betonnak nevezett réteget) nem véletlenül vezetik rá a lábazati falra is. régen tényleg nem minden esetben vezették rá, sőt sokáig nem is készítettek ilyen réteget. De nem szabad elfelejteni azt, hogy ennek a rétegnek a felszínén kell elkészíteni a vízszintes vízszigetelést. Annak toldása a fal alá berakott szigeteléshez nagyon bizonytalan utólagosan készített aljzatbeton esetén. Emellett a szigetelés elnyíródására is számítani kell. Érdekes megfogalmazás ez a "ha már megfelelően tömör a talaj", nem tudom szerinte ezt mikor, és hogyan érjük el. Találkoztam ár olyan épülettel, ahol a földszinti válaszfalak alja vízszintesen végigrepedt, mivel megsüllyedt az alattuk lévő aljzatbeton.
A feltöltéshez jól tömöríthető anyagot érdemes használni, legjobb a töltősóder (ezen a néven beszerezhető), enyhén agyagos. Ha valaki takarékossági céllal mindenképpen törmeléket is akar rakni a feltöltésbe, akkor azt javaslom, hogy a töltőanyag legyen a jellemző, a törmelék maximum közé szórva, úgy, hogy a töltőanyag vegye körbe a törmelék szemcséit.
A 85% tömörség azt jelenti, hogy a laboratóriumi körülmények közt elérhető maximális tömörséghez viszonyítva mennyire tömör az anyag. Tömörítés természetesen békával, vagy vibró hengerrel szükséges. A 85% nekem nagyon lazának tűnik, inkább a 95 - 98% a szokásos előírás. A sóder szerintem tömörítés nélkül lehet 85% körül.

re: Szerelőbeton
 

Köszi a választ. A betontörmeléket csak a feltöltés alsó részébe gondoltuk és föld veszi körül, majd erre jön a felső 15 cm kavicságy (az egész lábazat kb. 60 cm). Akkor ha jól értem a válaszod a felső 15 cm legyen a töltősóder. A tüzépen a kulékavicsot ajánlották, de annak elég drága köbmétere, kb. 4500 Ft. Egyébként ennek a felső 15 cm kavicságynak mi a szerepe, miért kell kaviccsal feltölteni homok helyett?

re: Szerelőbeton
 

A kulét én épületbe nem tenném. Legalábbis az én értelmezésemben a kulé az a kifejezetten nagyméretű (öklömnyi) kövekből áll, aprók nincsenek közte. Ha ilyenre töltesz, akkor a fölötte lévő töltés szemcséi be tudnak hullani közé, tehát lassan fellazulhat a töltés. Egyébként töltésbe mehet talaj is, a lényeg, hogy ne legyen benne szerves (rothadó) anyag. A felső réteg lehet homok is. A fontos, hogy tömöríthető legyen, szilárd, egyenletes aljzatot biztosítson, és ne kedvezzen a kapilláris jelenség kialakulásának.

re: Szerelőbeton
 

Próbálok sorban válaszolni neked a kérdések elhagyásával:

1, Mindkét házunknál egészben öntöttük ki a szerelőbetont. Nekem meg sem fordult a fejemben a másik megoldás, habár valóban láttam olyat épülő házaknál. Statikailag is biztos egységet alkot igy a 10 cm-es vasalt beton, amely be van kötve a zsalukövekből kiálló vasalatba, tehát a sávalappal össze van vasalva. A talajt nagyon jól lehet tömöríteni a zsalukövek kiöntése után 2-3 nappal, amikor megkötött benne a beton. Döngölőgéppel ez könnyen megoldható egy családi háznál.
Amúgy sem a közben építkezéstől fog megtömörödni a talaj (?), hanem a rajta elvégzett talajtömörítési módszerektől. Röviden igy készült: Alapozás | Családi ház építés

2, A betontörmelék ne legyen túl nagy, érdemes kisebb darabokra törni, hogy könnyen elvegyülhessen a töltőkaviccsal, egyébként betehető, de igazából annak nem ott lenne a helye. Gondold át mit akartok majd később betonozni, mert később oda még felhasználhatod úsztatott betonnak és azzal többet spórolsz.

3, Valóban kulékavicsnak hívták amit én rendeltem a Sóskuti kavicsbányából, de az maximum 5.6 cm-s kavicsokra emlékszem, de átlagosan jóval kisebbek voltak és agyagos volt. Szerintem ez a legjobb és legolcsóbb. A legfelső rétegra kavicságy került kb 3-5 cm-nyi.

4, Hát a tömörséget valóban nem tudod mérni, de ha nekiáll egy munkás a döngölőgéppel azzal már lehet látni meddig tömöríthető a talaj. De véleményem szerint is ez a 85% ne legyen mérvadó, tömörítsétek le rendesen

re: Szerelőbeton
 

Honnan tudok viszonylag jó áron töltőkavicsot, vagy töltősódert beszerezni?
Pest környékén sok céget találtam aki ilyennel foglakozik, de sajnos Kecskemét környékékén egyet sem. Ha tudtok címet kérem írjátok meg. Köszönöm

re: Szerelőbeton
 

Nálunk 3 sor zsalukőből áll a lábazat, most fogjuk készíteni a szerelőbetont, amibe benne lesz a vasháló. A kérdésem az lenne, hogy a 3. utolsó zsalukősor tetejére bele kell-e tenni vízszintes vasalást (két szál betonvas körbe). Természetesen az alsó két sorba beletettük.

re: Szerelőbeton
 

Nem szükséges. Az aljzatbetont, a hálóval érdemes ráfuttatni a zsalukőre, ott a háló vasai pótolják a hosszanti vasakat. A függőleges szálakat viszont érdemes felfelé kinyújtani, és az aljzatba behajtani, a hálóba kampózni

re: Szerelőbeton
 

Igy van. Ide nem kell a viszszintes vasalás, mivel ezt a vasháló fogja átvenni

A legfölső sor zsalukövet nem szokás színültig tölteni betonnal, hogy majd masszívabban összekössön az aljzattal (kb 3-5 cm-el kevesebbet kell beletölteni).
A zsalukövekbe érdemes függőlegesen beleállítani a kisebb betonacélokat, (kb 10-15 cm-es kiálással)- Ezt meghajtani majd, erre ráhelyezve a vashálót, könnyebb is összevasalni. Gondolom érthető...

re: Szerelőbeton
 

Köszönöm a segítséget, akkor nem tesszük bele. Még 1 kérdés: Milyen vastagságú vashálót ajánlotok a szerelőbetonba? Gondolom minél vastagabb annál jobb, de feleslegesen nem akarok túl vastagot venni, mert elég drága, és mekkora átfedések legyenek a bekötésnél?