[gázpityu]

GMBSZ-kisszótár

Hatályba lépett az GMBSZ, és számos változás, alapfogalom került bele, amit a napi munkában alkalmazni kell. Az alábbiakban ebből ollózunk, elsőként nézzük az alapfogalmakat.
Úgy látszik, még el kell telnie néhány hónapnak, hogy a szakma minden résztvevője elfogadja a megváltozott szabályokat. Arról nem is beszélek, hogy a lakosság milyen döbbenettel fogadja, hogy amit lehetett 20-30 évig lakóházakban kéményes készülékekkel, azt ott és úgy mostantól nem lehet. A törvény alkotói arra törekedtek, hogy kizárják a lehetőségét pl. a gázkazán általi szén-monoxid-mérgezéseknek, és való igaz, ha az új szabványt alkalmazzák, ennek a eshetősége minimális. Az új lakások piacán valóban tiszta körülményeket teremt, de belegondolni is rossz, hogy a használt lakások cserepiacán mikorra tisztul le a helyzet. Vegyünk egy példát: belsőterű fürdőszoba kéményes kombival. Cserére szorul, mert pl. a kilencvenes években behozott, azóta már magyarországi forgalmazóval nem rendelkező termékről van szó. Hozzá kell nyúlni a gázvezetékhez, tehát a szolgáltató felé jelezni kell a módosításokat. Ettől a pillanattól az addig a régi szabványnak megfelelő rendszer szabálytalanná válik, és van rá esély, hogy jelentősen át kell alakítani, mert abba a helyiségbe egyáltalán nem kerülhet be a készülék. Szóval: soká fogjuk elérni, hogy ne sorjázzanak télen a tragikus hírek.
Hivatalosan június 26-ai dátummal kiadták a GMBSZ 1. sz. módosítását. Sejteni lehet, ha valaminek ilyen címet adnak, annak bizony még lesz folytatása.
Áramlásbiztosító
A gázfogyasztó készülék égéstermék-elvezető részeinek az a szerkezeti eleme, amely a huzatváltozásnak és a visszaáramlásnak az égő működésére és az égésre gyakorolt hatását csökkenti.
A szakzsargonban deflektornak hívott szerkezet alkalmas egy egyszerű, de hasznos vizsgálat elvégzésére. A készüléket hidegindítással elindítva, tükröt kell tartani az áramlásbiztosítóhoz. Amennyiben a tükör párásodni kezd, jelzi, hogy gond van a kéménnyel, füstgáz-visszaáramlást tapasztalunk. Ilyen esetben át kell vizsgálni a rendszert, megnézni, mi okozza a gondot. Érdemes ezt a vizsgálatot elvégezni olyankor, amikor például folyamatos légúti problémákkal küszködnek többen a családban, és nem tudják kikezelni. Ha kis koncentrációban van jelen hígított égéstermék a lakótérben, mérgezési tünetek még nem jelentkeznek. Jelentkezhetnek viszont hurutos panaszok, hiszen az égéstermékben lévő nitrogén, kén, szén-oxidok, dioxidok irritálják a nyálkahártyát, ezzel elhúzódó kellemetlen tüneteket okozva.

Beépíthető gázfogyasztó készülék
Szekrénybe, panelben kiképzett fülkébe, konyhai blokkba vagy hasonló helyre való beépítésre alkalmas készülék. Emiatt a készüléket nem feltétlen szükséges minden oldalról burkolattal ellátni. Itt nemcsak tűzhelyre kell gondolni, hiszen létezik már pl. falsíkba építhető kombi kazán is.

Belső fekvésű helyiség
Homlokzati nyílászáró nélküli helyiség. Az ilyen helyiségekbe való gázkészülék-elhelyezési szabályok megszigorodtak.

Égéshő
Egységnyi gáz tökéletes elégésekor a kémiailag kötött energiára jellemző átalakulási hő, ha a gáz és az égéshez felhasznált levegő kezdeti hőmérséklete, valamint az égéstermék véghőmérséklete egyaránt 273,15 K, és az égés során keletkező víz cseppfolyós halmazállapotú (MJ/m3 vagy MJ/kg). Más néven felső fűtőérték. Az utolsó mondatban van a kulcsszó: cseppfolyós víz keletkezik, tehát a gőzt lekondenzáltattuk. Az USA-ban pl. ebből számolják a hatásfokot, és ott nem keletkeznek ezáltal 100%-ot meghaladó kondenzációs kazánhatásfokok.

Égéstermék elvezető berendezés
Olyan héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a gáztüzelő berendezésben keletkezett égésterméket a szabadba vezeti. Tegyük hozzá: legtöbbször ezen történik az égéslevegő-hozzávezetés is. Fontos, hogy a készülékkel együtt vizsgált füstcsöveket használjunk, mert csak így érvényes a minősítés.

EPH