Kedves István,
Korábban már eléggé körbejártuk a problémát, köszönöm az eddigi segítséget, információkat. A következő hónapokban szeretnék már valamit csinálni vele. A tervezett őszi homlokzati/lábazati szigetelést valószínűleg egy évvel elhalasztom, részben azért, hogy kiderüljön, az elvégzett munka után is jelentkezik-e a lábazaton a nedvesedés, sókiülés.
Arra jutottam, hogy mivel a korábbi években ilyen problémát nem, illetve csak jelentéktelen mértékben tapasztaltam, ezért 99% a válószínűsége, hogy a beton alapú térkövezés, vagyis a térkő és a beton közé bejutó, ott pangó (homokot átáztató) nedvesség lábazati beton irányába történő felszívódása okozza. Minden jel erre utal.
A ház egyik sarkánál a térkő alatti betonra kátránypapírt raktunk még a kivitelezéskor, aminek a széle a lábazatra is felhajtásra került kb. 5 cm magasságban (úgy, hogy a térkő szintje alatt maradjon). Ezzel a fektető homok és az alatta levő beton, illetve a homok és a lábazat közvetlenül nem érintkeznek egymással). Jó hír, hogy a máshol látványos nedvesedés ellenére itt abszolút nem volt tünet.
A fentiekből kiindulva a nedvesedési tüneteket mutató oldalon is hasonlót tervezek, kiegészítve azzal, hogy a szegélykövet az udvar irányában kifúrom, hogy a víz távozni tudjon. Gondoltam arra is, hogy a járda elé egy lefedett, kulé kavicsot tartalmazó árkot is kialakítok, ami a járda alatti terület, közvetve a lábazat talajszint alatti kipárolgását segítené véleményem szerint.
A talán jobb átláthatóság kedvéért készítettem egy sematikus (de nagyjából méretarányos) ábrát a tervemről. A piros vonal a kátránypapír borítást jelöli, a zöld rajz pedig a kulé kavics feletti tetőt. Ennek célja, hogy az esővíz közvetlenül ne jusson a kavicsra, mert nagy mennyiség esetén a gödör aljára lefutva az alapot is veszélyeztethetné (ez egy esztétikus, fából készült pl. virágtartó is lehet...).
Reményeim szerint így a térköves betonjárda alatti talaj az esővíztől védve lesz, sőt, ideális esetben a mégis bejutó nedvesség nem a lábazati beton, hanem a kisebb ellenállású kulé kavics irányába szivárog majd és párolog ki. A térkő fektető homokjából a kátránypapír miatt pedig szintén nem fog tudni a nedvesség a lábazat irányába felszívódni, hanem a viszonylag nagy lejtés és a kifúrt szegélykőnek köszönhetően a kavicsok felé szivárog majd.
Az ábrán nem szerepel, de valószínűleg a járda szintje alatti részen a lábazati beton és a talaj közé be fogok tenni egy 5-6 cmes XPS lapot, hogy a szigeteléskor a talajt már ne kelljen megbontani. Azt nem tudom, hogy ez a fenti folyamatokra káros hatással lesz-e (a talaj alatti lábazati beton párolgását a talaj felé nagyjából lezárja, de lehet, hogy ez nem baj). (Függőleges vízszigetelés a lábazati betonon nincs, nem is volt. Ebből kiindulva utólag sem akarok tenni.)
A fentieket átgondolva szakértő szemmel mi a véleménye? Biztos, hogy nem ez a 100%-os, könyvben leírt megoldás, én megelégszem azzal, ha működik
Válaszát előre is köszönöm, a rajzot csatoltam! (két részletben, mert nagyon kicsi az engedélyezett fájlméret...csak az a rész van színesen, aminél lényeges)
Üdv. Gábor