Építkezés Fórum   Hofstadter Tüzép Schiedel és Leier kémények - Hofstadter Építoanyag Centrum Kft. Szaniter - Hofstadter Építoanyag Centrum Kft. Nyílászárók - Hofstadter Kft. Beltéri ajtók - Áron Ház Kft. Mixerbeton - HODA Beton Kft. Lájkolj a Facebookon! Kövess a twitteren!

Vissza   Építkezés Fórum > Építkezés > Szigetelés > Vízszigetelés

Válaszol
 
LinkBack Téma eszközök Megjelenítési módok
Régi 2021-01-25, 13:51   #1 (permalink)
Új tag
 
Csatlakozott: 21-01-25
Összes hozzászólás: 19
Kiosztott köszönetek: 13
Begyũjtött 0 köszönetet 0 hozzászólással
Lallr79 Van már jó hozzászólása
Alapbeállítás Lábazat nedvesedése, sókiülés

Tisztelt Szakértő, Olvasó!
Azt szeretném kérdezni, hogy valaki tud-e segíteni abban, hogy mi okozhatja az alábbi képeken látható nedvesedést, sókristályosodást?
A ház 1979-ben épült, szuterénes (alsó szint kb. 60 cm-rel járdaszint alatt), az alsó szint fala teljes egészében vasbeton (kb. 45 cm vastag). 9 éve vettük és kb. 5 évvel ezelőtt csináltuk meg az udvart (tereprendezés, térkövezés, parkosítás). Mindezt azért tartom fontosnak leírni, mert azt gondolom, hogy a térkövezésnek is lehet köze a problémához, hiszen azelőtt ilyen tünetek nem jelentkeztek. Azt követően, pedig évről évre az ősz-tavasz időszakban előjött, egyre látványosabban. Lehet, hogy nincs összefüggés, és az épület szigetelésének a hiányossága (amiről nincs információm) okozza, de ha ettől eltekintünk azt kérdezném, hogy mi lehet még...Okozhatja-e a térkövezés (rétegrend mindenhol 10-15 cm beton, 2-3 cm homok, 6 cm-es térkő), vagyis a nagy egybefüggő betonfelületből adódhat-e ilyen probléma? Mondom mikre gondoltam eddig és vesztem el már a sok olvasott információ-rengetegben...: 1.) a térkő alatti beton, és homok közvetlenül érintkezik a lábazattal, nincs köztük szigetelés...a nedvesség felszívódhat. 2.) a térkő alatti nagy, egybefüggő beton felület lefojthatja a talajpárolgást és a nedvesség a lábazat felé indul el, felszívódik (mondjuk a nagy betonfelület egyben talán azt is okozza, hogy kevesebb csapadékvíz jut a beton alatti talajba)... 3.) Az eresz szélessége kb. 40 cm, és a talajtól 5 m magasságban van (tűzfalnál még magasabban)...ezért a csapóeső problémája is jelen lehet a fal tövénél...emellett a lábazati beton is kb. 2 cm-rel kijjebb áll a falazattól, bár a nedvesedés úgy látszik lentről indul felfelé, így lehet, hogy ez nem releváns...
Ha szigetelném a járda tövét, esetleg szélesebb sávban is, hogy a fentről érkező vizet a faltól minél távolabb tartsam, az segíthet? (úgy gondolom, hogy térkő alatti betonra menne valami szigetelő anyag a lábazatra felhajtva, majd vissza a térkő). Szeretném szigetelni a lábazatot xps-sel, a homlokzatot kőzetgyapottal, de előtte ki kellene deríteni, hogy ezt a problémát mi okozza, hogy a szigeteléssel nehogy tovább rontsak rajta. Illetve még egy kérdés: ha mondjuk az xps szigetelő a járdaszint feletti 30-40 cm-ig megy, utána pedig jön a kőzetgyapot, aminek a nedvesség elvileg nem árt, valamint páraáteresztő, akkor elképzelhető, hogy ez a probléma a szigeteléssel sem fog súlyosbodni? (esetleg ugyanígy előjön hosszú csapadékos időszakban, de a kőzetgyapot engedi kiszellőzni, nem okoz kárt benne a nedvesség...de a só lehet igen?).
Elnézést, ha csapongtam kicsit, de igyekeztem minden gondolatot leírni.
(Még egy dolog: van egy terasszal fedett lejtős betonrész az egyik pinceablak felé, mellette 5 m széles térkő felület, és vízszintes sávban látható a betonon a sókiülés a térkövezés alatti homok/betonréteg magasságában)
Köszönöm szépen a segítségeket, előre is!
Csatolt képek
Fájl típus: jpg vizesedes.jpg (85,8 KB, 8 letöltés)
Fájl típus: jpg kep2_.jpg (81,3 KB, 8 letöltés)

Utoljára módosítva: Lallr79 által : 2021-01-25 14:00
Lallr79 nem elérhető  
Digg this Post!Add Post to del.icio.usShare on Facebook
Válaszol idézettel
Régi 2021-01-25, 15:43   #2 (permalink)
Építész
 
istvan62 avatarja
 
Csatlakozott: 10-06-11
Hely: Budapest
Összes hozzászólás: 3.318
Kiosztott köszönetek: 46
Begyũjtött 826 köszönetet 768 hozzászólással
istvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtag
Üzenetküldés Skype™-on keresztül istvan62 részére
Alapbeállítás re: Lábazat nedvesedése, sókiülés

Kedves Lallr79!


A legvalószínűbb, hogy több "apróság" együtt okozza a jelenséget, és vélhetően az abszolút válasz csak a fényképek alapján nem fog összejönni. A helyszínen is esetleg több feltárásra lehet szükség.
Ha a térkövezés előtt nem volt kicsapódás, akkor egyértelmű, hogy az rontott a helyzeten, de nem biztos hogy csak az okozza, és kérdés, hogy a szuterén fala belülről mit mutat. Ha a fal is hozza a nedvességet, az belül is látszik. A lábazat felületének bírnia kell a nedves környezetet, de a folyamatos nedvesség esetleg túlzott igénybevételt jelent.

A térkövezésnél a gyártók nem a beton aljzatot javasolják, hanem egy tömörített kőzuzalékos talajcserét a felszínhez közeledve egyre finomabb szemszerkezettel. Ennek fontos jellemzője, hogy a csapadéknak a térkő elemek között átjutó részét elszivárogtatja a talajba. Ha ehelyett beton készül, akkor két dologra érdemes figyelni: nem csak a burkolatnak, a betonnak is legyen lejtése ami az épülettől elvezeti a nedvességet, és a normál beton helyett érdemes durvább szemszerkezetet alkalmazni, ami megkötése után is jobban átereszti a nedvességet. Ez a CKT beton, amit az út alapozásoknál is alkalmaznak. Ha ezek nem teljesülnek, akkor a burkolat ágyazó homokjában hosszabb ideig pang a víz, és áztatja a felülete.

Viszont megemlítem azt is, hogy ha homlokzati hőszigetelés készül, azt érdemes a talaj szintje alá is levinni, különösen hogy a szuterén is van.

A kőzetgyapot nagyon jó anyag, én is pártolom, de a lábazat szintjén csak az XPS használható. Összességében a problémát nem érzem nagynak, de a hosszútávú, jó megoldás érdekében alaposan, és egyben kell a helyzetet vizsgálni, és kezelni.
__________________
Mérnöki szolgáltatások álmai megvalósításához - http://www.csaladi-epitesziroda.hu/
istvan62 nem elérhető  
Digg this Post!Add Post to del.icio.usShare on Facebook
Válaszol idézettel
Hálásak a hozzászólás írójának:
Lallr79 (2021-01-26)
Régi 2021-01-26, 08:45   #3 (permalink)
Új tag
 
Csatlakozott: 21-01-25
Összes hozzászólás: 19
Kiosztott köszönetek: 13
Begyũjtött 0 köszönetet 0 hozzászólással
Lallr79 Van már jó hozzászólása
Alapbeállítás re: Lábazat nedvesedése, sókiülés

Kedves István!
Köszönöm szépen a gyors választ!
A térkövezés előtt látható jele (korábbi fényképeket visszanézve) nem volt, vagy csak igen jelentéktelen, tényleg minimális foltot látni néha. Így nagy valószínűséggel a térkövezés rontott a helyzeten (az is csak évek alatt).
Egyetértek, hogy a helyszínen kellene megvizsgálni a problémát egy szakembernek, hogy kiderüljön, mi okozhatja és mi lenne a testreszabott megoldás.
Az a problémám, hogy nem igazán találtam még senkit, aki komplexen tudná ezt vizsgálni...egy-egy részterület (pl. utólagos vízszigetelés) szakértője (jó pénzért) felmérné, de úgy érzem, hogy önmagában ez kevés, mert én is úgy gondolom, hogy túl nagy probléma nincs, hanem ahogy Ön is írta, több kisebb dolgot kellene rendbe tenni.
Azt kellene kitalálni, hogy pontosan mit, milyen sorrendben, hogy anyagilag se legyen túl megterhelő.
Remélem nem probléma, ha megkérdezem, hogy Ön esetleg vállal-e helyszíni vizsgálatot, vagy tud-e esetleg valakit Borsod megyében (Mezőkövesd), aki tudna ebben segíteni.
Annyi apróság, részlet van, ami a megoldáshoz közelebb vihet, de írásban nehéz átadni, ha nem ott áll az ember a helyszínen és mutatja is rögtön, amiről beszél...
Azért válaszolok a felmerült kérdéseire, hátha még így írásban is sikerül jobban behatárolni a problémát.
A szuterén belső falaival semmi gond, nincs nyoma semmilyen vizesedésnek, nedvesedésnek. Konkrétan, kizárólag a külső főfalak esetében, jellemzően ott, ahol kívül a jelenség megfigyelhető, belül is van nyoma a problémának: az eredetileg vakolt felület, ami később glettelve, festve lett kopogtatásra üregesen kong, egyik helyen feltárva a glettelés + 1 cm vakolat levált, a többi kb 3-4 cm vakolat stabil. Az egész felülete kb 20-30 cm átmérőjű terület és kb. a talajszint magasságában van.
Van egy egyszerű, falazatban 2%-ig mérő tűs nedvességmérőm. Ezeken a helyeken >2% értéket mutat. A festett belső falfelületeken sehol nincs nedvességfolt, penész, sókiülés, stb... A feltárt részen sincs, "csak" ez a 2% feletti nedvesség mérhető. Lehet, hogy ez máshol is mérhető lenne, ha a vakolatban mérném, nem a festett felületen, mert utóbbin 0 %. A 2% egyébként lehet, hogy nem is sok, nem értek hozzá.
A ház egyik hátsó helyiségével korábban volt olyan gond, hogy nagyobb esőnél a belső falazat nedvesedett talajszint alatt, illetve az aljzaton is össze tudott gyűlni egy kis víz - itt azonban az ereszcsatorna hibája és a terep ház felé lejtése okozhatta a problémát, ami miután megoldásra került, nem jelentkezett többé. (ebből viszont azt gondolom, hogy függőleges vízszigetelést nem is raktak az építéskor).
Később a helység falai körül térkövezve lett és az ismert probléma miatt a biztonság kedvéért a térkő alatti betonra kártánypapírt tettünk, amit a falnál a térkő magasság minusz 1-2 cm-ig felhajtottunk. Ezen a helyen például most nincs lábazati nedvesedés, foltosodás (a korábbiak nyoma látszik csak). (ebből gondolom, hogy ez megoldás lehet máshol is).
Gondolom az sem árthat, ha valamiféle előtetőt építek a kérdéses falrészek fölé, ha már az eresz keskeny és magasan is van ahhoz, hogy érdemben védje a kicsit is oldalról érkező esőtől a falat, a fal tövét. (persze ez se kevés pénz, és azért esztétikailag is figyelni kell, hogy mutasson valahogy).
Még a térkövezésre visszatérve, a bejáratnál levő térkövezés például úgy készült, hogy az eredeti betont fel sem törtük (mert már több konténernyi feltört beton volt akkor az udvaron), hanem úgy gondoltuk, az jó lesz alapnak és csak a homok, majd a térkő ment rá. Az eredeti beton (régebbi fotókat visszanézve) több helyen keresztbe volt repedve (ezek, és a házfal és a járda közötti rések sem lettek szigetelve), a képek alapján úgy látom kifelé lejtett...
Talán ezek még fontos információk lehetnek.
Csatolok még két képet, az egyik a hátsó helységnél, ahol írtam, hogy csak a korábbi nedvesedés nyoma látható most, a másik pedig szintén az előzőekben leírt a térkőtől a terasz alatti pinceablakhoz vezető betonozott részen látható vízszintes sókiülés.
A hőszigetelés kapcsán írta, hogy a lábazatra csak XPS mehet. Ezt Ön is úgy érti ugye, hogy ebben az esetben a lábazat=járdaszint + 30-40cm, nem pedig a teljes szuterén magasságig? Tudom, hogy jó lenne az XPS-t levinni a talajszint alá is, de ezzel több problémám is van: mindenhol betont kell törni, széles árkot ásni, és valószínűleg a falazat külső oldala nem sima, hanem a föld volt anno a zsaluzás...gondolom...Így ha nem feltétlenül szükséges, akkor az XPS-t nem vinném mélyebbre, csak a térkő alapbetonjáig.
Előre is köszönöm további segítségét! Tisztelettel, Tóth Gábor
Csatolt képek
Fájl típus: jpg kep1_.jpg (85,8 KB, 3 letöltés)
Fájl típus: jpg kep4_.jpg (56,1 KB, 2 letöltés)
Lallr79 nem elérhető  
Digg this Post!Add Post to del.icio.usShare on Facebook
Válaszol idézettel
Régi 2021-01-26, 17:01   #4 (permalink)
Építész
 
istvan62 avatarja
 
Csatlakozott: 10-06-11
Hely: Budapest
Összes hozzászólás: 3.318
Kiosztott köszönetek: 46
Begyũjtött 826 köszönetet 768 hozzászólással
istvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtag
Üzenetküldés Skype™-on keresztül istvan62 részére
Alapbeállítás re: Lábazat nedvesedése, sókiülés

Kedves Gábor!


Sajnos a probléma teljes, részletes kielemzése a helyszín alapos ismerete alapján lehet eredményes, mert sok apróság egymáshoz való viszonya módosíthatja a helyzetet, így itt most csak néhány részletet tudok kiemelni.
Helyszíni tanácsadással foglalkozom, de mivel pesti vagyok, költséges lenne a találkozó ( tel: 06306338324)
A 2% méréshatár nagyon alacsonynak tűnik, mert 1-1,5% még egy emeleti lakásban is előfordulhat, új építésnél a 3%-ot vesszük a kiszáradás határának.
Ha a problémás részen a régi beton lejtése nem megfelelő, akkor a burkolat alá rakott vízszigeteléssel előfordulhat, hogy a problémát koncentrálja. (Harminc év alatt már két esetben is előfordult, hogy családi házas munkán vízszigetelő szakemberrel találkoztam! - a többi készül, ahogy tud)
Az XPS-t azokra a részekre kell rakni, ahol a nedvesség hozzáférhet. A rendezett terepszint fölé min 30-40 cm magasságig. A lefelé szigeteléssel arra kell gondolni, hogy ha a felső rész hőszigetelve van, az alsó nincs akkor jöhet a páralecsapódás. Láthatóan ablakcsere már volt, az ablak modern, légzáró. Minél vastagabb a hőszigetelés a felső részen, annál kritikusabb lehet az alsó elmaradása.
__________________
Mérnöki szolgáltatások álmai megvalósításához - http://www.csaladi-epitesziroda.hu/
istvan62 nem elérhető  
Digg this Post!Add Post to del.icio.usShare on Facebook
Válaszol idézettel
Hálásak a hozzászólás írójának:
Lallr79 (2021-01-27)
Régi 2021-01-27, 08:51   #5 (permalink)
Új tag
 
Csatlakozott: 21-01-25
Összes hozzászólás: 19
Kiosztott köszönetek: 13
Begyũjtött 0 köszönetet 0 hozzászólással
Lallr79 Van már jó hozzászólása
Alapbeállítás re: Lábazat nedvesedése, sókiülés

Kedves István!

Tegyük fel, hogy a problémával nem csinálok semmit (vagy csinálok, de nem sikerül eredményt elérni).
Ősszel felkerül a lábazati/homlokzati szigetelés, és ugyanígy megjelennek a "tünetek" a következő években is, de akkor már a szigetelés mögött nem fogom látni, hogy mi zajlik.
Gondolatom szerint a következő történhet, ebben kérem véleményét, hogy Ön szerint helyesen gondolom-e:
Ha az XPS-t felrakom a lábazatra mondjuk 40-50 cm magasságig, azzal lezárom a jelenlegi kipárolgási zónákat, amik jellemzően ez alatt vannak, mert az XPS-en a nedvesség nem tud átmenni.
Eddig olvasott információk alapján ekkor az történik, hogy a nedvesedés feljebb húzódik, amíg olyan zónába nem ér, ahol ki tud párologni.
Ha az XPS felett vakolható kőzetgyapot szigetelés lesz, (ami tudomásom szerint nagyon jó páraáteresztő, valamint a nedvességre nem érzékeny) akkor a lábazaton a nedvesedés felhúzódása elvileg meg fog állni a kőzetgyapot alsó régiójában, vagyis a talajszinttől kb. 50-70 cm magasságban, hiszen itt már ki fog tudni szellőzni (ha nem is olyan mértékben, mintha szabadon lenne, de hasonlóan - a hőmérséklet pl. magasabb lesz a szigetelés miatt, ami fokozza a párologtatást).
Összességében tehát ilyen módon a nedvesedés feljebb húzódik ugyan, de a mostanihoz hasonló módon ki fog tudni szellőzni, nem okoz kárt a szigetelésben, illetve nem roncsolódik a lábazat.
Mondjuk egy kérdés így is felmerül bennem, hogy mi lesz a felületre kiülő sóval, az nem okoz-e kárt a betonban, vagy a szigetelő anyagban, illetve idővel a higroszkópikus hatása nem lesz-e probléma (a szigetelés mögött ugyanis nem fogom tudni a sót eltávolítani).
Persze alapvető, hogy megpróbálom a nedvesedés okát megszüntetni, a fentieket csak arra az esetre írtam, ha mondjuk ez nem sikerül, hogy végülis talán így is meg lehet csinálni a lábazati/homlozati szigetelést, nagy baj talán nem lesz.
Még egy kérdés, hogy gondolom a most nedvesedett, sókiüléses betonrészt le kellene majd verni és kijavítani, mielőtt az XPS rámegy. Milyen anyagot javasol erre a célra? (egybefüggően nem fogom tudni leverni, mert ahol nem nedves, ott, kemény, mint a csont, ilyen glettelt cementes betonréteg lehet, szóval nem vakolat)

"B" terv, hogy hallottam valami olyasmit, hogy szellőztetett lábazat szigetelés is létezik, de erről nem tudok semmit - lehet olyan kellene? Arról mit lehet tudni?

Említette még, hogy a páralecsapódás problémája a szuterén falának alsó régiójában jelentkezhet, ha a felső része szigetelve lesz, az alsó meg nem. Ennek reális a veszélye? Arra gondolok, hogy ha most nincs páralecsapódás a szigetelés nélküli falon, akkor
attól, hogy a felső falrész kívülről szigetelve lesz, az alsó meg nem, attól csak a felső rész lesz melegebb, nem az alsó hidegebb...ha ugyanakkor nem változik a belső hőmérséklet és páratartalom sem (vagyis ugyanaz a harmatponti hőmérséklet marad), akkor ugyanúgy nem lesz páralecsapódás, mint most....nem jól gondolom? Arra viszont figyelni kell, hogy a szigetelés miatt ha melegebb lesz bent a jelenlegi kb. átlag 20 foknál, akkor nő a harmatponti hőmérséklet és tényleg jelentkezhet páralecsapódás, de akkor zárok a radiátoron.
Persze tudom, hogy hő és vízszigetelés szempontjából is nagyon jó lenne lemenni a szuterén talajszintig, de ebbe nem akarok belevágni, csak ha nincs más lehetőség.

Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Tóth Gábor

A helyszíni tanácsadás nagyon jó lenne, nem tudom pontosan mit jelent, hogy "költséges", a megadott telefonszámon majd hívom, és megbeszéljük. Remélem meg tudunk egyezni

Utoljára módosítva: Lallr79 által : 2021-01-27 08:56
Lallr79 nem elérhető  
Digg this Post!Add Post to del.icio.usShare on Facebook
Válaszol idézettel
Régi 2021-01-27, 14:28   #6 (permalink)
Építész
 
istvan62 avatarja
 
Csatlakozott: 10-06-11
Hely: Budapest
Összes hozzászólás: 3.318
Kiosztott köszönetek: 46
Begyũjtött 826 köszönetet 768 hozzászólással
istvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtag
Üzenetküldés Skype™-on keresztül istvan62 részére
Alapbeállítás re: Lábazat nedvesedése, sókiülés

Kedves Gábor!
Nagy találgatásba a sok lehetőség miatt nem mennék bele. Igazából két nagy kérdésre kell megtalálni a választ:
A falazat szerkezetében szívódik-e fel a nedvesség? Van-e a járdának, épület körüli burkolatnak lejtése az épület felé?

Amennyiben mindkettőre nem a válasz, vagy az elsőre nem, a második pedig olyanná tehető, akkor nem érdemes kiszellőztetett lábazatról beszélni, mert megfelelően elvégzett hőszigetelés után a mostani lábazat felületéhez nem juthat nedvesség. Ha más a helyzet, akkor viszont nem biztos, hogy elegendő megoldás egy kiszellőztetett lábazat.
__________________
Mérnöki szolgáltatások álmai megvalósításához - http://www.csaladi-epitesziroda.hu/
istvan62 nem elérhető  
Digg this Post!Add Post to del.icio.usShare on Facebook
Válaszol idézettel
Hálásak a hozzászólás írójának:
Lallr79 (2021-01-27)
Régi 2021-01-27, 15:44   #7 (permalink)
Új tag
 
Csatlakozott: 21-01-25
Összes hozzászólás: 19
Kiosztott köszönetek: 13
Begyũjtött 0 köszönetet 0 hozzászólással
Lallr79 Van már jó hozzászólása
Alapbeállítás re: Lábazat nedvesedése, sókiülés

Kedves István,

Ezekre a kérdésekre egy helyszíni vizsgálat alkalmával Ön meg tudja mondani a válaszokat?

Igazából a járda lejtés nem kérdéses, csak egy rövid szakasz van, ahol a régi járda az alapja a térkőnek, de ott is 99%, hogy a háztól kifelé lejt a régi beton. Az összes többi helyen, ahol mi betonoztunk és raktuk rá a térkövet, mind a beton felülete, mind a térkő járófelülete a ház faltól kifelé lejt!

Köszönettel, Tóth Gábor
Lallr79 nem elérhető  
Digg this Post!Add Post to del.icio.usShare on Facebook
Válaszol idézettel
Régi 2021-01-27, 21:12   #8 (permalink)
Építész
 
istvan62 avatarja
 
Csatlakozott: 10-06-11
Hely: Budapest
Összes hozzászólás: 3.318
Kiosztott köszönetek: 46
Begyũjtött 826 köszönetet 768 hozzászólással
istvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtag
Üzenetküldés Skype™-on keresztül istvan62 részére
Alapbeállítás re: Lábazat nedvesedése, sókiülés

Vagy a valószínüsíthető választ tudom megadni, vagy azt, hogy mit kellene feltárni / részletesebben vizsgálni a döntéshez.
__________________
Mérnöki szolgáltatások álmai megvalósításához - http://www.csaladi-epitesziroda.hu/
istvan62 nem elérhető  
Digg this Post!Add Post to del.icio.usShare on Facebook
Válaszol idézettel
Régi 2021-02-10, 10:04   #9 (permalink)
Új tag
 
Csatlakozott: 21-01-25
Összes hozzászólás: 19
Kiosztott köszönetek: 13
Begyũjtött 0 köszönetet 0 hozzászólással
Lallr79 Van már jó hozzászólása
Alapbeállítás re: Lábazat nedvesedése, sókiülés

Kedves István!

Lassan már kezd körvonalazódni, hogy mik lennének azok a megoldások, amik nagyban csökkentenék a lábazati beton külső vízterhelését, ami által valószínűleg megszűnne a külső felszínen a nedvesedés, foltosodás (sókiülés).
Valószínűleg sok kisebb tényező együttesen okozzák a problémát (párat már sikerült is beazonosítani), így ezeket kezelve, ezek hatása is vélhetően lecsökken majd annyira, hogy megszűnjön a probléma.
Kiderült, hogy az utca fronton (a korábbi képen a szuterén ablak két oldalán levő nedvesedés) a fal melletti 60 cm széles térkövezett járda (beton aljzattal) ugyan a házfaltól kifelé lejt, de igen erősen lejt a ház sarka irányába is.
Ráadásul a járától kb 30 cm-re a ház sarkának vonalában van a vízóra akna, ami kb. 1x1 méteres és több mint 2 m mélységű, beton falú akna.
(ez nyilván akadályozza a saroknál összegyűlt víz elszivárgását az utca felé...a kerítés alapja pedig a szomszéd felé nem engedi a vizet elszivárogni, így az ide lejtő járdáról érkező víz persze feltorlódik és a falat támadja)

Ezért itt azt tervezem, hogy felszedem az egész térkövet, feltöröm a betont is, így hozzáférek a ház tövéhez és ha nem is a szuterén talajszintig, de egy ásónyom szélességben, legalább egy olyan 30-40 cm mélységet ki tudok ásni.
Ezen a kiásott részen kellene valahogy megoldani a függőleges víz és hőszigetelést (persze tudom, hogy az alapig le kellene menni, de bízom benne, hogy a több területen elvégzett kisebb részmegoldások is elegendőek lesznek).
Kérdésem, hogy mit, milyen anyagot és kivitelezési megoldást tud ajánlani a fenti körülmények mellett?

Én arra gondoltam, hogy biztos nem árt, ha a kiásott mélységben a függőleges beton felületre valamilyen kenhető szigetelést felhordok (olyan kellene, amit pl. ecsettel lehet, mert a beton biztosan nem simított felületű lesz a talajszint alatt).
Az is kérdéses, hogy mennyire tudom megtisztítani a felületet (van valami opció arra az esetre, ha nem sikerül teljesen megtisztítani, vagy mindenképp tiszta felület kell? vizet nem használnék..., drótkefére gondoltam, és esetleg sűrített levegőre).
A felkent szigetelő rétegre ragasztva mehetne az XPS, szintén a kiásott mélységig (gondolom elég csak ragasztani a talajszint alatt, és gondolom, hogy megfelel ugyanaz a ragasztó, amivel a talajszint felett is ragasztják).
Eztán szeretném a járdát a korábbiakhoz hasonlóan visszaépíteni (beton alap + fektetőhomok + térkő), persze nagyobb lejtéssel a háztól, és ügyelve arra is, hogy a saroktól is elfelé lejtsen inkább, de semmiképp ne oda.
Úgy gondolom, ha jól van megcsinálva, ez többet segít, mint árt, azáltal, hogy a fal tövéhez érkező csapadékvizet kintebb vezeti. A térkövezés visszaépítésénél tennék bitumenes szigetelést (lemez, vagy folyékony?) az alapbeton és az XPS közé, valamint az alapbeton felületére, "felhajtva" az XPS-re is, térkő szint magasságig.
Az alapbeton magassága felett pedig a külső oldali szegélyköveket átfúrva talán csökkenthető az alapbeton felületén és a homokágyban feltorlódó víz mennyisége.

Mivel a fenti esetben a térkő alatti betont is elbontom, ezért lehet, hogy azt fogja mondani, hogy vissza ne építsem a térkövezést, de a fentiekkel kapcsolatban a véleménye mindenképp érdekel, mert az összes többi házfal résznél nem szedem fel a betont, csak megvágom, és a járdát mindenképp vissza kell majd építenem.

Ilyen esetben úgy tervezem, hogy a betont a házfal mellett csak annyira vágom meg (10-15 cm), hogy meg tudjam nagyjából tisztítani, a szigetelést fel tudjam kenni, az XPS-t rá tudjam rakni, de a térkövezést eztán mindenképp vissza kell rá építeni. Itt kérdéses számomra, hogy mivel a kivágott betonrész biztosan szélesebb lesz, mint a felrakott XPS, ezért a fennmaradó hézagot a térkő visszarakása előtt mivel töltsem fel (beton, kavics?).

Közel 30 folyóméteren kellene ezt a műveletet elvégezni, amiből csak kb. 12 fm olyan, ahol nem kell betont törni/vágni. Az XPS a csapóestőtől már elvileg védeni fogja a beton felületet, és azzal, hogy a térkő alapbeton szintje alá viszem, talán a térköves felületen feltorlódott nedvességtől is védi a lábazati betont. Ami meg esetleg mélyebbről jön, az eddig sem okozott gondot legjobb tudásom szerint.

Több régi fotót is megnéztem, amik a térkövezés előtt, közben, után készültek. Itt többé kevésbé látszódik, hogy milyen volt a helyzet a térkövezés előtt, nagy vonalakban azt is, hogyan készült a térkövezés, és azt is, hogy ezt követően évről évre látványosabban jelent meg a falon a foltosodás. Ezek a képek nagyobb méretűek, legfeljebb emailben tudom átküldeni. Ha úgy gondolja, hogy szükséges lehet, kérem jelezze itt.

Eddigi segítségét és a továbbiakat is nagyon köszönöm!!!
Üdvözlettel, Tóth Gábor
Lallr79 nem elérhető  
Digg this Post!Add Post to del.icio.usShare on Facebook
Válaszol idézettel
Régi 2021-02-10, 22:01   #10 (permalink)
Építész
 
istvan62 avatarja
 
Csatlakozott: 10-06-11
Hely: Budapest
Összes hozzászólás: 3.318
Kiosztott köszönetek: 46
Begyũjtött 826 köszönetet 768 hozzászólással
istvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtagistvan62 Rendkívül híres fórumtag
Üzenetküldés Skype™-on keresztül istvan62 részére
Alapbeállítás re: Lábazat nedvesedése, sókiülés

Kedves Gábor!


A konkrét részletek ismeretének hiányában inkább csak a nehézségekre tudom felhívni a figyelmet.
Elsősorban azt nem szabad elfelejteni, hogy ha valahol megbolygatjuk a talajt, ott utána gyüjteni fogja a csapadékot. Ezzel párosul, hogy a terepszint alatti utólagos vízszigetelés felületén is szivárog lefelé, a szigetelés aljánál jelentősen növekedhet a falazatot támadó csapadék mennyisége.
Az egyenetlen betonfelület szigetelése nem igazán biztonságos. Ha kenhető szigetelés kerül rá, akkor azon sok apró hiány maradhat, ha bit lemez, az a kiálló szemcséktől átlyukadhat. Vízszigetelés szempontjából a jó megoldás az lenne, ha a felület kapna egy kiegyenlítést, és arra kerülne a szigetelés. Ilyen utólagos javítás esetén, ahol nem alakulhat ki teljes értékű szigetelés, esetleg lehet próbálni egy drén lemezt, ami vastag műanyag lemezként a nedvességet nem engedi a falhoz, és egy vékony légréteget is beiktat.
Egyébként az XPS-nek is van drénes változata.
A térkő alatti beton részleges bontása, majd helyreállítása (bármilyen módon) magában rejti a későbbi külön mozgás lehetőségét, a burkolat egyenetlenné válásának lehetőségét, ráadásul itt a leírt bit lemez elhelyezését, felhajtásának kialakítását is kérdésesnek tartom.
__________________
Mérnöki szolgáltatások álmai megvalósításához - http://www.csaladi-epitesziroda.hu/
istvan62 nem elérhető  
Digg this Post!Add Post to del.icio.usShare on Facebook
Válaszol idézettel
Válaszol

Címkék
lábazat, nedvesedés, salétrom, sőkiülés, vízszigetelés

Téma eszközök
Megjelenítési módok

Hozzászólás szabályai
Új témákat nem hozhatsz létre
Válaszokat nem küldhetsz
Fájlokat nem csatolhatsz
A hozzászólásaidat nem módosíthatod

BB code : bekapcsolva
Pofik bekapcsolva
Az [IMG] kód bekapcsolva
A HTML kód kikapcsolva
Trackbacks are bekapcsolva
Pingbacks are bekapcsolva
Refbacks are bekapcsolva



A pontos idő 09:47 , a GMT +1 időzóna szerint.


Powered by vBulletin® Version 3.8.5
Copyright © 2000 - 2024, Jelsoft Enterprises Ltd.
Search Engine Friendly URLs by vBSEO 3.3.2
Copyright © 2016 Építkezés Fórum