Vízszigetelés hiánya, vagy a kiálló lábazat miatt felszívódó nedvesség?

[akta]

Tisztelt szakik!

Az alábbi probléma, kérdés eldöntéséhez kérnék segítséget!

Vásároltuk egy 1962-ben épült, felújítás alatt lévő tégla házat.
A házon körben a lábazati rész felett közvetlenül pereg a vakolat.
Kívülről a fal nem látszik nedvesnek, salétromosságnak nyoma sincs, a vakolat porzik. A ház egykori tulajdonosának a rokona szerint (szomszéd) a vízszigetelést nem spórolták ki a házból anno.
A pincében vizesedés nem tapasztalható, bár a téglafalon kb. 1 méter magasságig a felszálló víz nyomai tapasztalhatóak, fölötte megint csontszáraz a fal.
Ennek nem tudom van-e valami jelentőssége, de az udvaron van kút is, melynek a vízszintje kb. a pince talajszintje alatt van.
A ház alapvetően egy dombon fekszik.

Mi lehet az oka a vakolat lepergésének? A kiálló lábazati részen megálló víz, vagy a hiányzó/elöregedett vízszigetelés okozza?
Elkerülhetetlen a vagyonokba kerülő utólagos vízszigetelés?

A házon belül is tapasztalható egy két helyen vakolat pergése, viszont
egy másfél éve festett szoba falazatán nem látszik hasonló.

Azt még hozzá kell tennem, hogy a ház évek óta áll fűtetlenül.

A válaszokat előre is köszönöm!

Képek:




http://imgserv.com/images/2014/06/17/kavU6df.jpg

[istvan62]

A képek alapján én inkább a szigetelés hiányosságára tippelek. A homlokzaton ott is látszik felszívódás, ahol már nincs is lábazat, és a pince falán is látom a salétromosodás nyomait.

[akta]

Azt elfelejtettem írni, hogy a negyedik képen látható "ablak" régen nem volt befalazva, és a csapadék állandóan befolyt a pincébe, ergo ott állt a víz, később ezt a problémát oldották meg a befalazással. Azóta nem állt víz a pincében (állítólag). Okozhatta ez is a salétromosodást a falon?!
Illetve a ház megvásárlása előtt járt itt egy értékbecslő, aki azt mondta, hogy nem vizesedik a ház...

Ha utólagos vízszigetelésre kerülne a sor, akkor bent a válaszfalakat is meg kell csinálni, vagy csak a főfalakat?

[istvan62]

Nem kizárható az összefüggés a befalazatlan ablak, és a pince nedvesedése között, de figyelembe véve a folt méretét, és elhelyezkedését érzésem szerint nem az az ok.
Ha egy épületben vízszigetelést végzünk, akkor az a cél, hogy a lakóteret (hasznos teret) elvágjuk a talaj nedvességétől. Ez az épület teljes kontúrján belül egy folytonos felületet jelent (nem szükségszerűen egy sík, de folytonos, megszakítás nélküli)

[akta]

Köszönöm az eddigi válaszokat

Még egy kérdés:

Ha dryzone-nal szeretném megcsinálni a szigetelést, akkor honnan tudom, hogy milyen széles a lábazat? Mert ugye nem kell teljesen átfúrni, hanem kb. szélesség-5 cm. A pincénél le tudom mérni, de van ahol nem. Ott is annyi lehet, mint a pincénél?

[istvan62]

Feltételezhetően ugyanannyi, de ez egyáltalán nem biztos.
hirtelen abban sem vagyok biztos, hogy jó helyre akarod rakni a dryzone-t. Van egy olyan érzésen (lehet, hogy tévedek), hogy az alápincézetlen részen a padlószint alatt fúrnád a lyukakat. Ez így nem jó, mert a nedvesség meg tudja kerülni a dryzone szigetelő réteget.

[Zsuzsa]

Javasolnám, hogy vegyen egy kézi nedvességmérőt. 10 000Ft alatt megkapható.
Ezzel viszonylag pontosan be lehet határolni, hol vizes a falazat.

[akta]

istvan62 eredeti hozzászólása

Feltételezhetően ugyanannyi, de ez egyáltalán nem biztos.
hirtelen abban sem vagyok biztos, hogy jó helyre akarod rakni a dryzone-t. Van egy olyan érzésen (lehet, hogy tévedek), hogy az alápincézetlen részen a padlószint alatt fúrnád a lyukakat. Ez így nem jó, mert a nedvesség meg tudja kerülni a dryzone szigetelő réteget.

Ha a padlószint alatt, de a talajszint felett 1-2 téglasorral csinálom a szigetelő réteget, akkor hogyan kerüli meg a nedvesség?

[istvan62]

A megjegyzés az alápincézetlen részre vonatkozott. Ott a talaj szintje fölött is feltöltés (talaj szerű anyag) van a falak között. Ebben a kapilláris hatás ugyanúgy fel tudja szívni a nedvességet, mint a falazatban, és ezáltal a nedvesség megkerülheti a falban lévő szigetelést

[akta]

Akkor ott a padlószint felett kell megcsinálni? Ha igen, akkor mi lesz a szigetelés, és a padlószint közötti réteggel? Fel kellene odáig betonozni az aljzatot?

Ma tanulmányoztam kicsit a falazatot, és (számomra) meglepő dolgot tapasztaltam. A "melléképület" részen (ahol konyha kerül kialakításra, és alacsonyabban fekszik mint a ház - a képeken a vörös homokköves rész(utolsó képen látszik)) egy bizonyos magasságig a téglák között nem habarcs van, hanem valamilyen föld!?
Na akkor itt esik ki a játszmából a dryzone, és jön képbe a lemezbesajtolásos utólagos szigetelés? Gondolom a "sár" alapú kötőanyagba nem lehet nagy mutatvány akár házilag beütni/sajtolni a szigetelést?!

Amúgy minden elismerésem az Öné, kedves istvan62, hogy szabadidőt nem sajnálva segít a hozzám hasonló amatőröknek