Alapásás talajvizes területen

[Szatyi]

Sziasztok!

Megvan a talajmechanikai velemeny arrol a telekrol, amirol itt mar szot ejtettunk.

0,0 – 0,6 m sötétbarna, humuszos, homokos feltalaj
0,6 – 1,6 m barna, laza iszapos homok
1,6 – 5,0 m világosbarna, közepesen tömör, kavicsszórványos homok

A feltárások alapján látható, hogy a vizsgált terület talajviszonyai homogének,
megegyeznek a korábban feltártakkal. A felszínt borító 0,6 m vastag humuszos feltalaj alatt, folyóvízi eredetű, homokos rétegek
vannak.
A humuszos fedőréteg alatt 1,6 – 1,8 m mélységig iszapos homok van, mely a dinamikus szondázások alapján laza, gyenge verési ellenállású (N20=1–5), teherviselésre csak korlátozottan, áttömörítés után alkalmas. Az iszapos homok alatt a feltárási mélység aljáig kavicsszórványos homok van, mely közepesen tömör, a jellemző verési ellenállása N20=11–38 közötti.
A közepesen tömör kavicsszórványos homok nagyon jó teherbírási paraméterekkel rendelkezik, a tervezetthez hasonló
nagyságrendű épület terheit gond nélkül elviseli.
A feltárási eredmények alapján elmondható, hogy a humuszos fedőréteg alatt a Galla-patak folyóvízi üledékei települtek:
felül laza öntéstalaj (iszapos homok),
alatta teraszüledék (kavicsszórványos homok). A mértékadó talajvízszint a terepszinthez közeli.
A fúrási és szondázási eredmények alapján az alapoz
ási sík a közepesen tömör kavicsszórványos homok rétegen, a jelenlegi terepszint alatt 1,6–1,8 m mélységben vehető fel. Ezen mélységben teherbírási probléma nincs. Feltárási pontonként az alábbi szinteken vagy az alatt javasolt az alapozási sík felvétele:

Laikuskent azt gondolom errol, hogy nem tul jo...

Lemezalapozas mukodhet? Vagy a teherhoro falakkal le kell menni 1,6m melyre?

Koszonom!
Szatyi

[istvan62]

Ezt már tényleg a részletes tervezés keretei között kell tisztázni, esetleg próba ásással párosítva. Nem mindegy, hogy alaprajzilag milyen lesz az épület teherhordó rendszere, vagy hogy az 1,60 méter mélyre megásott alapárok mennyire fog beomlani, hogy bírja ki betonozásig. De az is befolyásolja a döntést, ha az épületben valamilyen szinteltolás, vagy padlóüszint váltás lenne, mert a lemezalap csak úgy működik, ha teljes felületén egy szinten készül.

[Szatyi]

Egy 260 m2 es egyszintes csaladi haz lenne, nincsen benne szinteltolas.
30 cm rel lesz az epulet magasabban mint az ut, es a garazs beallonal lesz a lejtes az utca felé, a teljes haz egyszinten van. ( ez a 30 cm-rel kiemeljuk az epuletet .. nem tudom milyen megoldassal.. lehet ez pont a lemezalap mérete? )

En is attol tartok, hogy 120-on talajviz van.... eleg sokat kellene asni a vizben... sok a tartofal... ( 30 cm szeles), s a viz szintje viszont valtozo...

A tervezo - bemondasra, hogy a "talaj nem jo, melyen van a teherhordo, es felette vizes" - annyit mondott, hogy akkor "megvasaljuk az alapot"...


Ez jelenti talan, hogy lemezalap? :-O

Ha csak az ár dontene, melyik az olcsobb... kategoria?

Lemezalap, vagy leasni 160-180ig es savalapozas ( gondolom itt a munka sokkal is tobb lehet, biztos ejjel nappal menne buvarszivattyu is... ) , es eleg nagy maga az epulet. Kb 28 m hosszu es 10-14 meter szeles.

[istvan62]

Így már erőteljesen billenünk a lemezalap irányába.

A talajvíz szintje a legtöbb esetben nem állandó, az évszakok váltakozásának, és a csapadék mennyiségének függvényében változó. Ha szerencsés esetben találsz egy olyan időszakot, amikor olyan alacsony a talajvíz szintje, hogy az elérése nélkül ki tudnád ásni az alapot, akkor szerencséd van, ha nem, akkor talajvízszint süllyesztéssel kezelhető csak a helyzet. Ennek két módja van.
Kötött talajok esetében alkalmazható a nyílvíztartás. Ilyenkor a talajból a talajvíz utánpótlása csak lassan tud szivárogni, ezért alkalmazható az a megoldás, hogy az épület körül egy nagyobb területen szedik ki a talajt, a szélén körben kialakítanak egy egy pontra lejtő folyóka rendszert, és ott dolgozik a szivattyú.

Nálad egy laza homoktalaj van. Itt képzeld el azt a helyzetet, hogy ásáskor eléred talajvíz szintjét. Ez azt jelenti, hogy a környezetedben mindenhol eddig a magasságig a talaj telített vízzel, vagyis ha tovább ásol, akkor a talajvíz ki akar egyenlítődni, és amit elszivattyúzol, az szinte korlátlan mennyiségben kap utánpótlást. Ráadásul ez a beáramló víz még a talajt is bemossa, vagyis egy egyszerű alapárok rövid idő alatt hatalmas kráterré válik. Itt a búvárszivattyút felejtheted. Ilyen esetekben a vízszint süllyesztésének az a módja, hogy külön számítások alapján az épület körül egymástól 1,5-2 méterenként (?) lesüllyesztenek egy - egy szívókutat (csövet), amiket a talaj fölött egy csővel összekötnek, és ennek a végére csatlakoztatnak egy tényleg nagy teljesítményű (utánfutó méretű) robbanómotoros szivattyút. Ez addig nem áll le, amíg az alapot be nem betonozod.

Ezek után tényleg az következik, hogy inkább a sávalaphoz képest egyébként drágább megoldást jelentő lemezalap felé fordul az ember.

Mellesleg azt még megemlítem, hogy ezektől a költségektől függetlenül is a tavaly becsült 250 EFt/m2 induló költséghez képest már inkább a 300-350-et jósoljuk.

[Szatyi]

Koszonom a valaszt!
Lemezalap lesz, az mar tuti.

A statikus javaslata, talajcsere.....
Nem hagyott nyugodni.. s kiementem asni egy godrot. Olyan 80-90 cm re ashattam le, s valoban egy eleg laza, nedves, kivetel utan omlos homok van. Kb a felso 30 cm volt fekete kemenyebb fold. Onnan lefele ez az "iszap szagu" nedves, a napon hamar szarado homok. Nem ingovanyos, nedves es hideg homok. Talajvizig nem jutottam, hatalmas esozesek voltak a napokban, de itt viznek nyoma sem volt még.
A godor fala egyaltalan nem omlott, nem porlott, inkabb az aso menten kemeny egybefuggo, sima felulet lett.

Talajcsere irto draga lenne, 300m2 en....

Velemenyed/velemenyetek szerint szukseges lehet? Nem tudom tudok e itt fotot csatolni...

Koszonom
Szatyi

[istvan62]

Sajnos, ezt már tényleg nem tudom így megítélni.

[Zoli Nagyvárad]

istvan62 eredeti hozzászólása

Elméletben így működik a drénezés, de ez azt is feltételezi, hogy ahová elvezeted ott mélyebben van a talajvíz szintje, különben nem fog elszivárogni.

leginkább perforált PVC gégecsöveket használnak drénezésre - sokat töprengtem - hiszen ezek alul felül , mindenhol ki vannak lyukasztva , akkor hogyan vezetik el a vizet ? én sima 110 es PVC csövet alkalmaznék , felső harmadában sarokcsiszolóval jó sürün bevagdosva - igy tudná tárolni és elvezetni a drénvizeket . Ti hogy okoskodtok ?

[istvan62]

Létezik olyan dréncső is, aminek csak a felső ívén van réselés