Domb, domboldalra, vagy hegybe építés

[Gábor]

Én mindenféleképpen nem a lejtős, hanem fentről nézett területét számolnám, mivel az a hasznos! Igazából a házat is úgy építem rá nem?

[Emma]

A 160 m2 síkban fekszik, régen egy erdő volt, amit felparcelláztak, s egy domb
van a végében. A talaj puha, omlós homok. A felszíni és felszín alatti víz meg
vizsgáláson érted azt, hogy ha nagy eső, hó s.t.b. akadály mentesen távozik
és nem áll meg a telken, és áztatja azt? Előre is köszönöm a válaszokat.
Gábor, értelek, de a dombot nem igazán tudom mire használni és a megtekintésnél
nem az volt megbeszélve, hogy veszek egy szánkópályát. : )

[istvan62]

A felszíni víznél nem arra gondoltam, hogy a csapadék hogy távozik a telekről, bár az is érdekes lehet. Most télen állt elő egy olyan helyzet, hogy a korábbi mély fekvésű területekre kiadott építési engedélyek után, az oda épített házak előtt megállt, és megfagyott a csapadék, több 10 centi vastagságban, mivel a terület felszíni víz kezelését az önkormányzat nem rendezte. Ezek után végig mentek a terület fölött domboldalon (csupa földút) és végig fenyítettek mindenkit, akinek a telkéről csapadék, vagy rétegvíz folyt az utcára.
Én csak arra az egyszerű dologra gondoltam, hogy az épület mögötti dombnál nem szerencsés, ha úgy vezeti neki a csapadékot az épületnek, hogy ott áll meg mögötte, és nincs kialakítva az elvezetése, vagy egy komoly hózug alakul ki.
A felszín alatti vizeknél pedig az lehet érdekes, ha ez egy nagyobb domboldal része, és van felszín közeli rétegvíz, ami ütközik az épület alapjával, akkor ki kell alakítani egy megfelelő szivárgó rendszert.

[Emma]

Érdekes dolgokat írtál, gondolom ezt a kivitelezőnek igazolnia kell hivatalos
szakvéleménnyel. Ha ezek nincsenek meg, hivatalosan kötelezhetik a támfal
megépítésére? Az önkormányzat, hmm... nem szeretnék senkit megvádolni,
több boríték fogy, mint levelet írnak.

[Gábor]

Múltkor egy ilyen domboldalas teleknél voltam felmérni és ott pl a a következő párhuzamos lejjebb lévő utcára volt levezetve a víz egyetlen egy csövön keresztül! Ebben benne volt a lenti szomszéd jóindulata is! Nem tudom, hogy mennyire szabályos, de így oldották meg!

[istvan62]

Hogy a konkrét esetben mire lehet kötelezni a kivitelezőt, azt így látatlanban nehéz lenne megmondani. Túl sok a bizonytalanság - ki volt a megrendelő, mi volt a szerződésben, mi volt az engedélyben ...

[istvan62]

Gábor eredeti hozzászólása

Múltkor egy ilyen domboldalas teleknél voltam felmérni és ott pl a a következő párhuzamos lejjebb lévő utcára volt levezetve a víz egyetlen egy csövön keresztül! Ebben benne volt a lenti szomszéd jóindulata is! Nem tudom, hogy mennyire szabályos, de így oldották meg!

Az OTÉK erről a következőket mondja:

"47. § (1) Építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) van csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.
(2) Közcsatorna hiányában kommunális szennyvíz külön jogszabályban foglaltak szerint elszikkasztható.
(3) Amennyiben nincs közműves szennyvízelvezetés és a (2) bekezdés szerinti elszikkasztás sem lehetséges, úgy abban az esetben hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására.
(4) A zárt szennyvíztárolás (szivárgásmentes kialakítással, rendszeres ürítéssel, ellenőrzött elszállítással) csak végső megoldásként alkalmazható.
(5) Szennyvíz csak zártszelvényű csatornában vezethető. Csapadékvíz, talajvíz és kiemelt bányavíz – a vonatkozó hatósági előírások megtartásával – nyílt árokban is vezethető.
(6) A használaton kívül helyezett kútba hulladékot betölteni, szenny- és csapadékvizet bevezetni tilos.
(7) A bekötő csatornavezetéket a vonatkozó szakmai ekőírások szerint kell megvalósítani.
(8) A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
(9) A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
(10) A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet."

Egyébként az emlegetett esetben még a KRESZ-t is előszedték, mondván, a kifolyt víz megfagyott, és baleset veszélyt okozott a közúton

[Gábor]

Akkor szerintem ez szabályos lehetett, mivel zárt rendszerben, csak csapadékvíz elvezetés történt!

[Emma]

Sziasztok,
minta házhoz vittek minket ( minden cm, szög, megegyezik a hivatalos terv
rajzon), egyforma házak, elhelyezkedés miatt a legbelsőnek papíron 200m2
telek van, beleszámítva a ház alap területét. Ami 40m2, kétszintes. Mint laikus
kérdezem, a 200m2 nem síkban, hasznos telekként, kéne lenni-e? Most a ház falától 3 méterre van a domblába, kb 5-6 méterre adná ki a 200m2. A kivitelező
nem akar támfalra költeni, s mossa kezeit. A 2 dimenziós telekrajzra hivatkozik.
A problémám, a puha, omlós homok, ami süppedős, nyáron meg sivatag, egy támfal mindent megoldana. Nem tudtok véletlen egy jó statikust? Aki szemlézne,
és elmondaná a véleményét. Előre is köszi a válaszokat.

[istvan62]

Én foglalkozom statikával is, vállalok szemléket is, de ha csak a rézsű a kérdéses ahhoz inkább talajmechanikus kellene.
Egyébként ha az épülettől 3 méterre kezdődik a 45°-os rézsű, akkor valószínű, hogy ha rendezni kell valamit a terepen, azt támfal nélkül is meg lehet oldani