2012-02-14, 18:51 | #1 (permalink) |
Új tag
Csatlakozott: 11-09-13
Összes hozzászólás: 15
Kiosztott köszönetek: 2
Begyũjtött 1 köszönetet 1 hozzászólással
|
Homlokzatmagasság számítása
Kedves Építészek!
Egy barátom kért meg, hogy tudakozódjak számára építménymagasság ügyében. Már több helyen próbált a helyes megoldás után érdeklődni, de szinte mindenhol más választ kap. Az lenne a kérdés, hogy a képeken szereplőek közül melyik a helyes magasság számítás, és mennyi a lejtő felőli oldal homlokzatmagassága (a túloldalon azonos oromfallal)? Zöld a terepszint, lejtős a telek. Előírások: a) Max. építmény magasság: 4,5 méter b) Tetősik hajlásszöge: 20-45 fok c) Az épületek gerincvonala a zárófödémnél maximum 4.0 m-rel lehet magasabb. d) A megadott építménymagasság betartása mellett a völgy felőli oldalon az épület homlokzatmagasága nem haladhatja meg az 4.5 métert. Itt egy hasonló ház: http://www.metaform.lu/fr/home___new...enne_delafraye Köszi Utoljára módosítva: digium által : 2012-02-14 19:05 |
2012-02-14, 19:21 | #2 (permalink) |
Építész
|
re: Szabályzat értelmezése
Ha jól értelmezem a rajzokat, akkor az épületen nyeregtető van, és a rajzok a gerincre merőleges homlokzatot mutatják. Feltételezem, hogy a tetőn nincs álló síkú tetőablak, vagy egyéb kiemelés. Ebben az esetben:
Az oldalsó homlokzat felületét a második ábra kék felületével kell számolni. pontos számítás nélkül, csak úgy érzésre ez a 4,5 körüli magassági átlagot hozza. A völgy felőli homlokzat magasság számításánál viszont a következőt kell alkalmazni: A 45°-os piros vonal jeleöli azt a részt amit a számításnál nem kell figyelembe venni, így az ottani magasságnál a vastag bordó vonalakkal jelölt felületek összegével kell számolni, ami éppen 4,50-et fog adni
__________________
Mérnöki szolgáltatások álmai megvalósításához - http://www.csaladi-epitesziroda.hu/ |
Hálásak a hozzászólás írójának: | digium (2012-02-14) |
2012-02-14, 20:46 | #4 (permalink) |
Építész
|
re: Szabályzat értelmezése
Rendszeresen csinálok, elég vad formákhoz számítást, és mindig sikerült a hatósággal elfogadtatni.
Hogy ezt a méretet pontosan hol, és hogyan értelmezzük, abban voltak eltérések, de ezek a geometriai azonosságokkal, paralelogramma méretekkel magyarázhatóan azonos eredményt hoztak. A mostani esetben külön érdekesség a 45°-os tető és a 45°-os szerkesztő vonal párhuzamossága..
__________________
Mérnöki szolgáltatások álmai megvalósításához - http://www.csaladi-epitesziroda.hu/ |
Hálásak a hozzászólás írójának: | digium (2012-02-14) |
2012-02-14, 21:40 | #5 (permalink) |
Könyörtelen tereprendező :-)
Csatlakozott: 10-05-03
Hely: Tárnok-Budapest
Összes hozzászólás: 1.594
Kiosztott köszönetek: 542
Begyũjtött 191 köszönetet 170 hozzászólással
|
re: Homlokzatmagasság számítása
Én mint nem építész utána jártam a témának:
Először is az alapfogalmak Építménymagasság ("H"): Az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény-kontúrvonalára állított függőleges síkra vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (FIL) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során: a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezete felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra, vagy érintővonalra az építmény irányában legfeljebb 6 m magasságig emelkedő 45 fok alatt vont sík fölé emelkednek, ezen épületrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45 fok alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával. c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kivűl kell hagyni, d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani. Homlokzatmagasság: (H): az építmény terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni a) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát, b) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú – tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb., – a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, c) a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. d) az adott homlokzati falszakasz külső felületének és a tető felső síkjának metszés- vagy érintővonalára az épület irányába legfeljebb 3 méter magasságig emelkedő 45 fok sík elé nem nyúló tetőemelet, illetve tetőbevágás felületét e) A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények ("tetőépítmény") homlokzatmagasságát, ha az a – 12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, – 12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni. Egyébiránt a HOMLOKZATMAGASSÁG meghatározásánál a legtöbb Önkormányzatnál ezt találtam, de lehetnek ettől némi eltérések: Villány Város Önkormányzatának 7/2003 (XII. 16.) számú rendelete Homlokzatmagasság: az építmény terepcsatlakozás feletti vetületének magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni - a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát, - a vizsgált homlokzattól 12 m-nél hátrább lévő építményrészeket, - a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfelljebb 3 m magasságú építményrész magasságát, - a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. Keszü Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2003.(lll.27.) sz. rendelete Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése: a.) A homlokzatmagasság az építmény terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni aa.) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát, ab.) a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket, ac.) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú -tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb., -a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, ad.) a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a -12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, -12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni. Tehát ezekután utánanéztél hogy az adott terülketen milyen szabályozás VAN ÉRVÉNYBEN?
__________________
Az építkezés egy nagy kaland! Olasz kémények képgalériája 2012: www.kemenyek.info |
2012-02-14, 23:31 | #6 (permalink) |
Új tag
Csatlakozott: 11-09-13
Összes hozzászólás: 15
Kiosztott köszönetek: 2
Begyũjtött 1 köszönetet 1 hozzászólással
|
re: Szabályzat értelmezése
Ha lehet még egy kérdés, akkor a képen lévő "szabadlépcső" miként számít a beépített alapterületbe, illetve a magasságba? Esetleg meg lehet ezt később építeni bejelentés nélkül vagy sem?
|
2012-02-14, 23:47 | #7 (permalink) | |
Új tag
Csatlakozott: 11-09-13
Összes hozzászólás: 15
Kiosztott köszönetek: 2
Begyũjtött 1 köszönetet 1 hozzászólással
|
re: Homlokzatmagasság számítása
Köszi, mi is már többször átolvastuk az OTÉK-ot. Kaptunk már egy képes alkalmazási magyarázatot is hozzá, mégis mindenki másképp értelmezi azt. (Az épügyi előadó is...)
epitmenymagassag.doc Idézet:
Amúgy kb. 200 négyszögöles üdülőövezeti telek, 10% max. beépíthetőséggel és a már felsorolt szigorításokkal, ezért próbálják az engedélyezhető maximumot kihozni. |
|
2012-02-15, 06:03 | #8 (permalink) |
Építész
|
re: Homlokzatmagasság számítása
A terasz konzolos része, ha nincs letámasztva, és nem nyúlik ki 1,50-nél többet, akkor nem számít bele a beépítettbe, és az építmény magasságot sem befolyásolja. Viszont utólag ilyen szerkezetet hozzákötni nagy élvezet lesz. A lépcső megítélése már változó, mivel az legalább az aljánál letámaszkodik.
__________________
Mérnöki szolgáltatások álmai megvalósításához - http://www.csaladi-epitesziroda.hu/ |
2012-02-15, 06:06 | #9 (permalink) |
Építész
|
re: Homlokzatmagasság számítása
Egy gyöngyszem a gyakorlatból: Ha minden igaz, még érvényben van az a Bp III. ker rendelet, ami úgy szabályozza az építmény magasságot (ami az épületen körben a homlokzatok felületéből átlagolás szerűen számítandó), hogy a lejtő felőlí, (tehát elméletileg legmagasabb) homlokzat magasságára kisebb értéket enged meg, mint az építmény magasság
__________________
Mérnöki szolgáltatások álmai megvalósításához - http://www.csaladi-epitesziroda.hu/ |
2012-02-15, 10:23 | #10 (permalink) |
Új tag
Csatlakozott: 11-09-13
Összes hozzászólás: 15
Kiosztott köszönetek: 2
Begyũjtött 1 köszönetet 1 hozzászólással
|
re: Homlokzatmagasság számítása
A terasz természetesen megépülne a házzal együtt, csak a lépcső volt nekik kérdéses. (Szerintem az a lépcső felesleges is mivel csak két kicsi hálószoba, a fürdőik meg a padlásfeljáró van azon a szinten.)
|
Címkék |
homlokzat, homlokzatmagasság, magasság, számítás |
|
|