Homlokzatmagasság számítása

[istvan62]

Szerintem nem jó. A végfalak (kék) felületéből levonható a H2 feletti, nem színezett felületű trapéz, illetve lemaradt a H1 feletti kis háromszög felülete

[VaZoLa]

istvan62 eredeti hozzászólása

Szerintem nem jó. A végfalak (kék) felületéből levonható a H2 feletti, nem színezett felületű trapéz, illetve lemaradt a H1 feletti kis háromszög felülete

Ha jól értem, akkor tehát tulajdonképpen a két "oldalhomlokzat"-ra vonatkozóan a kékre színezett geometria területét kell kiszámolni?

Az "erkélyes" homlokfalnál viszont helyes a 45°-os szög alá eső terület levonása?

[istvan62]

Szeríntem úgy kell számolni

[VaZoLa]

istvan62 eredeti hozzászólása

Szeríntem úgy kell számolni

Rendben. Köszönöm.
Viszont akkor adódik egy olyan kérdés, hogy ezek szerint a számításnál lehet "kombinálni" az OTÉK "homlokzatmagasság", és "épületmagasság" számítását?
Úgy értem, hogy ugye a "homlokzatmagasság" számításnál kell az egész homlokzatfelülettel számolni, és ennek számítása során nincs lehetőség a 45° alatt vont sík alatti felület levonására, (viszont cserébe lehetőség van a magastető és oromfalak 6m alatti részének levonására, stb.), ugyanakkor az "épületmagasság" számításakor az egyes homlokzati felület magasság meghatározásakor lehetőség van a homlokzati felület magasság csökkentésére a 45° alatt vont sík alá eső magassággal, de nincs lehetőség a 6m alatti magastető és oromfala felületének levonására.

Én azzal a logikával jutottam a linken található "megoldáshoz", hogy szigorúan jogszabály szerint értelmezve az "épületmagasság" deffiníciójánál (OTÉK 33.) Ém=F/L, de azt is leírja (OTÉK 5.) hogy az "épületmagasság" megállapításakor hogyan kell számolni az "egyes homlokzati felületek magasságát".
Ebből nekem az jött le a logikám szerint, hogy az épületmagasság meghatározása során az egyes homlokzati felületeket nem kell külön terület alapon kiszámolni, hanem bármely geometriai alakzat esetén meg lehet határozni a rá jellemző "homlokzati felület magasságot", melyet beszorozva a vízszintesen mért hosszával, úgy kapjuk meg a felületét (az épületmagasság számításához).

Röviden tehát, a logikám szerint az OTÉK szerint deffiniált "homlokzatmagasság" különbözik az OTÉK szerint az épületmagasságnál meghatározott "homlokzati felület magasság"-tól.

Azért kérdem, mert már nem kicsit beleástam magam, és ugye nálunk a HÉSZ épületmagasságot ír elő.
Köszönöm előre is a szakértő választ!

[istvan62]

Alapvetően egy számításon belül csak egy módszer alkalmazható, és ez az adott mutató számításához előírt módszer lehet. A legtöbb HÉSZ csak az épületmagasságra határoz meg határértéket, amit ennek a módszernek megfelelően kell számolni. Egyes szabályzatokban előfordul, hogy valamelyik (pl völgy felőli) homlokzatmagasságra is adnak határértéket, akkor azt az épületmagasságtól függetlenül, külön kell vizsgálni, az ahhoz az értékhez társított számítási mód szerint.

[VaZoLa]

istvan62 eredeti hozzászólása

Alapvetően egy számításon belül csak egy módszer alkalmazható, és ez az adott mutató számításához előírt módszer lehet. A legtöbb HÉSZ csak az épületmagasságra határoz meg határértéket, amit ennek a módszernek megfelelően kell számolni. Egyes szabályzatokban előfordul, hogy valamelyik (pl völgy felőli) homlokzatmagasságra is adnak határértéket, akkor azt az épületmagasságtól függetlenül, külön kell vizsgálni, az ahhoz az értékhez társított számítási mód szerint.

A mi területünkre vonatkozóan csak épületmagasság megkötés van. Tehát akkor az előző válasz szerint az OTÉK épületmagasság számítást kell használni.
Ugye nem is ez a probléma, és a keveredésre okot adó "mizéria", hanem az, hogy az épületmagasság meghatározásánál az OTÉK is "egyes homlokzati felületek magasságát" deffiniálja, és sokan egyenlőség jelet tesznek a "homlokzatmagasság" és "egyes homlokzati felületek magassága" közé.
Utóbbinál ugye a "homlokzati felület magassága" (egyszerűbbre átfogalmazva az OTÉK-ot): az adott homlokfelület azon legnagyobb magassága, amely a beépítési kontúrra húzott sík(ok) és a síko(ka)t metsző tetőszerkezet metszésvonalának távolsága.
A példában az oldal homlokzat magasságának meghatározásakor (kék fal) ezt vettem én H1-nek, mivel a H2 nem a legnagyobb (H1 nagyobb nála) magasság, illetve a H4-et nem metszi a beépítési kontúr.
Ha jól gondolom, akkor a kék geometriai felület (terület) kiszámításával pont nem az OTÉK "épületmagasság" számítás szerint járnék el, hisz ott ennek a felületnek is meg kell határoznom a beépítési kontúr által metszett legnagyobb magasságát (ami pedig az előbb említett H1 sztem)....

Tehát az az értetlenkedésem tárgya, hogy az OTÉK nem írja az "Épületmagasság" számításánál, hogy az egyes homlokzati felületeket ki kell számolni (pl. egyszerű geometriai területszámítással), hanem helyette az "egyes homlokzati felületek magasságának" meghatározását taglalja.

[istvan62]

Az OTÉK azt mondja:
Épületmagasság („Ém”): az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
Más részeken csak a felület számításának módját részletezi.

[VaZoLa]

istvan62 eredeti hozzászólása

Az OTÉK azt mondja:
Épületmagasság („Ém”): az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
Más részeken csak a felület számításának módját részletezi.

Akkor miről szól az OTÉK 5. bekezdése?
Íme:
"... (5) Az épületmagasság megállapítása során:
a) az egyes homlokzati felületek magasságát az adott felületi síknak (vagy íves felületnek)
aa) a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő épületkontúrt kitöltő legfelső építményszintje záró szerkezete felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala, és
ab) a rendezett tereppel való metszésvonala
közötti magassággal kell meghatározni;..."

Ez alapján csak homlokzati felület magasságot számol az épületmagassághoz, tehát nem felületet (geometriai területet), és nem is deffiniálja, hogy hogyan kell magát a felületet kiszámolni, mik tartoznak bele a felület kiszámítása során a felületbe, és mik hagyhatóak el. Csak az egyes homlokzati felületek magasságának számítását taglalja, ennek a homlokzati felület magasságnak a módosítására (csökkentésére) tesz kitételeket. De persze a mondat úgy kezdődik, hogy ..."az épületmagasság megállapítása során...", tehát egyértelmű, hogy valamit az épületmagasság számításáról akar előírni....
azt pedig már csak gondolom, hogy ha ezt a homlokzati felület magasságot megszorzom e homlokzati felület vízszintesen mért hosszával, akkor megkapom e homlokzat felületét.

Én sajnos nem találtam meg benne mely részeken részletezi a felületszámítás módját az "épületmagasság" számítással kapcsolatban.

[istvan62]

Itt nem a homlokzat magasságot számolja, hanem az építménymagasság számításához szükséges felület számításhoz használandó magassági méret meghatározásáról szól.

[VaZoLa]

istvan62 eredeti hozzászólása

Itt nem a homlokzat magasságot számolja, hanem az építménymagasság számításához szükséges felület számításhoz használandó magassági méret meghatározásáról szól.

Én is úgy gondolom, hogy az épületmagasság számításához szükséges felület számításhoz használandó magassági méretről van szó. Csak azt nem tudom pontosan, és nem találom az OTÉK-ben sem, hogy hogyan számol az itt leírt "egyes homlokzati felületek magasságából" épületmagasság számításához szükséges homlokzati felületet.
Erre írtam, hogy úgy gondolom, hogy az itt meghatározott homlokzati magasságot kell megszorozni a homlokzat vízszintes vetületének hosszával, és így adódik az adott homlokzat felülete. Ezen homlokzati felületek összességét kell aztán osztani a vetületi hosszak összességével, és ez lesz az épületmagasság.
Jól gondolom?