Nyílászárók vissza szigetelése (?!)

[sbs]

Egy blog oldalon beszélgettem éppen az előregyártott kéményekről, a páráról, a szigetelésről, amikor egy kedves blogger a következő bejegyzést tette:

"Folyamatosan építkezem és az átszellőzés kérdését az újonnan beépített nyílászáróknál úgy oldom meg, hogy a szigetelést azonnal kitépem belőle. Kicsit huzatos tud lenni a ház, de legalább nem áporodott a levegő.
Valamikor régen, unokatesóm arra kért javítsam meg a nyílászáróit. Amennyire sikerült megcsináltam, ne lengesse a szél a függönyt. Pár héttel később felhívott, hogy a sorozatos panaszaira válaszul, a lakásszövetkezet leszigeteli mindet... Ajánlottam neki, azonnal tépje ki, legalább a felét. Helyette boldog volt, mert kicsit melegebb lett. Tavasszal viszont mázsa szám górták ki a gúnyát, ami megrohadt a szekrényekben... Egész télen betegek voltak és még jobban fáztak, a viszonylagosan melegebb ellenére.
Nem kéne minden hülyeségnek azonnal bedőlni! Az ember lételeme a megfelelő páratartalmú friss levegő! Ezt a sima kályha tudja maradéktalanul biztosítani.
A "modern" kéményrendszer csövét szívesen feldugnám annak aki kitalálta, hadd szellőzzön a szerencsétlenje..."

Forrás: Az előregyártott kémények működése

Ez annyira megtetszett, hogy meg is kértem, hogy megoszthassam a gondolatait itt a fórumon is, amire áldását adta. Nos Ti hogyan látjátok ezt a NYÍLÁSZÁRÓ VISSZASZIGETELÉS témát ???

[istvan62]

sbs eredeti hozzászólása

...A "modern" kéményrendszer csövét szívesen feldugnám annak aki kitalálta, hadd szellőzzön a szerencsétlenje..."

Első nekifutásra nem igazán láttam, hogy ez az utolsó mondat hogy kapcsolódik a nyílászárókhoz. Igazából semmi összefüggést nem találok a modern kéményrendszer, és az ablakok között. Ami összefüggés van a az ablakok, és a modern kémény szabvány között értelmezhető.
Egyébként a párásodás problémája egyszerű szellőztetéssel megoldható, csak kicsit gyakrabban kell mint a régi ablakoknál. Ezt a feladatot tényleg kiküszöböli a tömítés kitépése, viszont sokkal nagyobb rést eredményez, mint ami bármelyik elöregedett ablaknál kialakul. Tartok tőle, hogy utána az ablak záródása sem lesz teljesen fix. A régi ablakokat az illeszkedéseknél ~ hézag nélkül tervezték, és gyártották, később kopott, vetemedett, kialakultak a nagyobb rések. A mai ablakoknál, ahhoz, hogy a tömítő csíkokat beépíthessék, kell egy 3-4 mm vastag rés. Ha ezt szabaddá tesszük ott tényleg fog járni a levegő! Lesz mit kifűteni. Ha bele gondolok, hogy egyik építkezésünkön a tulajdonos azt is erősen érezte, amikor az ablakra szerelt légbeersztő nyitott, akkor el kell gondolkodnom azon, hogy a légbeeresztő szabad keresztmetszete kb ötvenszer kisebb mint a tömítés kitépésével kialakított hézag. Elég nagy ár azért, hogy ne kelljen foglalkozni a szellőztetéssel.
Ezen a szinten már azon is lehet elmélkedni, hogy az üveget rendszeresen kell tisztítani, különben nem látunk ki rajta. Üssük ki azt is. Ezen a ponton vissza kapcsolódtunk a kéményhez. Voltak korok, amikor a "megfelelő szellőzés" (no meg a füstadó) miatt nem is építettek kéményt.
Egyik előadónk már az egyetemen is megmondta: "a problémák akkor kezdődtek, amikor elkezdtünk nyílást zárni"

[sbs]

A kéményektől, az ablakokig úgy jutottunk el, hogy a mai modern turbós kazánok a kéményen keresztül kintről szívják a működésükhöz szükséges levegőt, nem úgy mint a hagyományos égésterűek, amik a lakás benti levegőjét használják. Ezért már nem kell olyan sűrűn kinyitni az ablakot és szellőztetni. Ehhez hozzátettük még a mai modern nyílászárók, valamint az utólados dryvit külső hőszigetelést, amelyek együttesen már erősen benn tartják a párát és természetes módon nem tud távozni a bennrekedt pára.

Szóval ez volt a kapcsolódási pont.....

Természetesen nem osztom a fenti véleményt, de ez is egy hozzáállás amiben van logika, azonban a mai szűkös időben valóban a kifűtés, illetve a pénz "elfűtése" lesz ebben az esetben komoly gond.... hacsak nem ingyen van a tüzelő....

[Free]

Utólag nyílászáróba épített (pl. Aereco) higroautomata szellőztető!

Lakásonként a kereszt légmozgás létrehozására alkalmasan.

Tehát a lakás két ellentétes pontján, egymással (pl. beltéri ajtóval) összenyitható terű két ellentétes hely falain elhelyezett nyílászárókba akár utólag is be/rá építve.
(beszerelés kitalálása előtt érdemes kipróbálni hogy mely az a két legtávolabbi nyílászáró melyeket kitárva a belső ajtók általi összenyitással kereszthuzatot tudunk előállítani)
Ha nagyon párásodik vagy valaki túlérzékeny a legkisebb huzatra is, akkor penészedő helységenként érdemes egyet egyet felszereltetni.

A kitépett tömítés elmebeteg dolog!
Roszabb mint a régi ablak, azaz kifelé fűt és még jobban mint korábban!

Ennél a napi 3-4x kitárt ablakos 10-15 perc intenzív szellőztetés is jobb!

Persze ha valakinek nincs módja, ideje ezt megoldani akkor:

A higroautomata a páratartalom növekedésére nyit és csökkenésekor zár tehát a penész, doh megelőzője és mégis csak a páramentesítéshez szükséges meleget engedi el nem pedig non-stop!

Mégsem fűtünk kifelé ész nélkül folyamatosan mint az ócska nem záródó faablakoknál vagy a kitépett tömítésnél!

[sbs]

Free eredeti hozzászólása

A kitépett tömítés elmebeteg dolog!
Roszabb mint a régi ablak, azaz kifelé fűt és még jobban mint korábban!

Na ez az ami engem is megragadott... Mindenesetre sokan nem veszik komolyan a szellőztetést ezeknél a jól záródó ablakoknál, de hát nem menjünk már vissza a 19.századba....

Én inkább azt hiányolom, hogy ezek az apró manuális szellőztetők még mindig nem szériatartozékai egy műanyag, vagy fa nyílászárón, miközben pl. a Velux tetősíkablakot már nem is tudsz e nélkül megvenni, hiszen be van építve az ablakba.

Ugyanakkor a fa vagy műanyag ablak egyike sincs ezekkel felszerelve alapból és ha a vevő kifejezetten nem érdeklődik, a kereskedők sem hívják fel erre a figyelmet.

Miért is hívnák, hiszen a jelenlegi műszaki megoldásokkal nemhogy nem egyszerű ezeket beszerelni az ablakokba, hanem esetleg elég bonyolult is lehet, nem beszélve azokról az ablak szellőztetési rendszerekről, amikhez nem kevés kőművesmunka is párosulhat (a nyyílászárók főlé falba épített szellőztető rendszerekről beszélek)

[Arni87]

Sziasztok!

Nemrég vásároltunk egy régi építésű tégla házat, aminek az előszoba ablaka vaskeretes egyrétegű üveges. A kérdésem az lenne, hogy milyen szigetelő anyaggal lehetne ideiglenesen leszigetelni, amig ki nem tudjuk cserélni? Az ablak mérete 150x120 cm. Arra gondoltam, hogy 40 mm-es polisztirol lapokkal telibeburkolom bellűről. Vagy jobb megoldás lenne a kőzetgyapot?

[sbs]

Gratulálok Arni a házhoz!
A kőzetgyapot jobban felveszi az oldalt lévő réseket, a poliszirolt nem tudod olyan pontosan bevágni, én azzal csinálnám. Remélem van maradékod, mert ezek csak bálákban kaphatók :-(
De egy ilyen méretű ablakot nem vészes kicserélni és nem is drága...

[Arni87]

Köszönöm a választ Sbs!

Nyár vége felé tervezzük a kicserélését, de most egyenlőre nincs rá keret. A központi füttés elkészült már, de a radiátor átlagos szigetelésű ablakhoz lett tervezve és emiatt a helység felfüttése szinte lehetetlen. Ha meg nyitva hagyjuk az ajtókat akkor a ház többi része hül le. Emiatt jutottam erre a megoldásra.

[istvan62]

Sziasztok!

Itt a ritka pillanat, hogy kénytelen vagyok ellent mondani sbs-nek. A kőzetgyapot illeszkedése logikus megközelítés, de ez cifrább helyzet.

Az ablak belső oldalára helyezett szigetelés a belső oldali hőszigetelésnek egy extrém változata. Ebben az esetben az egy réteg üveg hőszigetelés szempontjából elhanyagolható, páratechnikailag viszont tökéletesen zár. Ebből kiindulva, mai itt készül, az mindenképpen ideiglenes kialakítás, ahol vagy azt kell megoldani, hogy a párát kizárjuk a szerkezetből (pl: körbe tömített polisztirol lappal), vagy rendszeresen ki kell szárítani (pl: csak estére helyezed be a szigetelőt)
Szerencsésebb megoldás, ha a ps lapot a külső oldalról helyezed a nyílásra, és a felületét egy réteg ragasztóval áthúzod. Ez hosszabb időre is megfelelő megoldás lehet.