Mikor okoz problémát a hőhíd?

[istvan62]

Rögtön az elején leszögezem, hogy itt, és most a "tuti" válasz nem fog kiderülni, inkább a probléma kezelésének egyik érdekes szempontjára szeretném felhívni a figyelmet. Arra, hogy pontosan mi a hőhíd, most nem térnék ki, akit érdekel, a honlapunkon talál egy kis ismertetőt: Hőhidak.
Arra szeretném itt felhívni a figyelmet, hogy minél jobban hőszigeteljük az épületeinket, annál fontosabbak a részletek, és a részletképzések által kialakuló esetleges hőhidak. Gyakran találkoztam a gyakorlatban azzal a felvetéssel, hogy "XY is így csinálta,és nincs neki semmi problémája". Ezt természetesen megcáfolni nem tudom, és soha nem mondom azt, hogy ebből penész lesz, csak jelzem a veszélyt, a probléma lehetőségét. Sokat gondolkodtam azon, hogy hogyan lehetne a helyzet összetettségét érzékeltetni, amíg eszembe nem jutott egy hasonlat, ami kollégáknak is megtetszett, és sokan megértik, ezért azóta is terjesztem.
Talán sokan emlékeznek, egy időben nagy divat volt egy bizonyos jenga nevű játék, hasonlítsuk ehhez az épület komplex páratechnikai helyzetét. Egy lakás belső terében tapasztalható (téli) páratechnikai állapot a egyebek mellet a következőktől függ:

• a tél hossza
• külső hőmérséklet (mennyire van hideg)
• külső páratartalom (csapadékos időjárás)
• belső hőmérséklet
• lakás területe, és lakók száma
• mennyit tartózkodnak otthon?
• mennyit szellőztetnek?
• falazat anyaga
• vakolás módja
• hőszigetelés anyaga
• mosott ruhát a lakásban szárítják?
• növények a lakásban
• akvárium, és mérete a lakásban
• fűtés módja
• hőhidak
• hőhidak, és fűtőtestek egymáshoz viszonyított elhelyezkedése

és még sok tételt lehet ezekhez hozzáfűzni. Most a felsorolt elemeket hasonlítsuk a jenga egy-egy hasábjához. Ha egy elemet kiemelünk a az oszlopból, akkor jó esélyünk van arra, hogy ne történjen semmi, de az x-edik elemnél az egész rendszer dőlni fog, és akkor már nem tehetünk semmit.
Ehhez hasonlóan, ha valakinél egy ilyen "hőtechnikai egyszerűsítés" nem okoz problémát, az nem jelenti azt, hogy másnál sem lesz semmi gond.

[Popi]

Tisztelt istvan62
A következőkben leírnám egy épület falazását.A véleményét kérném.Hatvanas években épült tufa épület. Az alap valamilyen terméskőből készült nem tudom megmondani a fajtáját.(Könnyen pattan, szürke színű, egyébként nagyon masszívnak tűnik a vizet szerintem nem veszi fel vagy csak nehezen) Elkezdték rakni az alapot. 80-90 cm magasságban húztak bele egy réteg kátrány papírt, és rakták tovább ezzel a kővel még egy kb. 40-50 cm-ig. Utána még egy réteg kátránypapír és jött a tufakő.Na most az épületen belül a helyiség padlóvonalától kb. 40 cm magasságig ez a kő a falazat és utána jön a tufakő.Ebben a sávban enyhén vizesedik a vakolat, és penész is megjelent. Véleményem szerint nem egyforma az anyagok szigetelőképessége és emiatt a terméskő sávjában kicsapódik a pára.Abban a sávban a két anyag határán hőhíd probléma lehet. Megoldás lehet a külső lábazati falszigetelés?
Tisztelettel: Popi

[istvan62]

Ha kaphatnék egy - két fényképet a nedvesség helyéről, alakjáról, akkor talán meg tudnám tippelni az okát, de lehet, hogy csak a helyszín teljes bejárása segít. így sajnos csak nagyon általános elmélkedést tudnék írni.

[Popi]

Köszönöm Válaszát. Megpróbálok egy-két képet feltenni, hátha azzal közelebb lehet jutni a probléma megoldásához.

[sbs]

Esetleg nem Sóskuti kő amiről irsz? A sóskuti kő házakat teljes mértékben abból falazzák, nagy valószínűséggel a különböző hővezetésű anyagok miatt jelenzkezik a problémád, illetve lehet az alsó 40cm-s réteg több nedvességet is képes elvezetni (magába szívni).