"Spórolós" trükkök

[istvan62]

Egy ismerősöm ház vásárlásánál egy félreértés miatt nem tudtam megnézni a kb 10 éves épületet, amit az előző tulajdonos a saját számára épített/építtetett. Egy év múlva hívtak, hogy az egyik válaszfal a mennyezet alatt ~ 20-25 centivel vízszintesen reped. Rendszeresen glettelik, festik, és rövid idő után ismételten reped.
Feltárás után a következő derült ki:
A födém "E" gerendás, 6,60 m fesztávon, ami ennek a rendszernek a határa, ritkán alkalmazott méret. A gerenda egyszeres kiosztású, 5,40-től gerenda kettőzés kellene. A gerendák között a megszokott béléstest helyett vb tálca + a gerenda tetejéig salak feltöltés. Ezek után a teljes szintre ráhordtak 15 cm vastagságban sittet. Ez egy 80 m2 területű épülettel számolva 12 m3. Ennek a sittnek a tetején készült az aljzatbeton, és a kérdéses válaszfal a gerendákra merőlegesen, a fesztáv közepén állt. Gyakorlatilag a kötelezőnél ritkábban rakott gerendákra, a méretezési tehernél négyzetméterenként minimum 200 kilóval nagyobb terhet raktak. Természetes, hogy a gerendák szépen, lassan hajlottak le.

[Gábor]

Te István tudsz mindig megdöbbentő híreket hozni. A téma címéből úgy voltam vele, hogy hátha rezsicsökkentős dolgokat fogunk olvasni. De már megint egy-egy olyan embert olvasok, amin gondolkodok és napokig felhozok Néha a spórolással olyan dolgok történnek, amivel 5* annyit kell költeni...

[istvan62]

Nem volt véletlen az idézőjel, és a kivitelezési hibák témakör. Egyébként sajnos a gondolkodásmód elég gyakori. Szerintem fogok még előszedni hasonló emlékeket.
Ja, és sokszor az ötös szorzó is erősen alulbecsült.

[hyper]

hát ez komoly. de a sittes cucc az minek kell a födémre? a sitt az ilyen törmeléket jelent pontosan ugye?

[sbs]

Ez nagyon durva. Már a 6.6-os gerendaméret se semmi. Nagyon sok olyan házat látok, hogy szerintem a tulaj sem tudja minek csinált ekkorát. És már a tervezéskor, megkérdezik a tervezőt:

- mekkora lehet a legnagyobb méretem?
- hát 6.6 m még lehet gerendákkal
- nosza rajta, csináljuk

Tudom ez igy egy kissé le van sarkosítva, de sok esetben a maximumot akarják az emberek kihozni a méretből... aztán a sok hibát túl, csak csengetik a fűtésszámlát...

No de erről a sittes buliról és sem hallottam még. Gondolom "úsztatott" beton lett belőle a födémen, azaz, hogy ne kelljen annyi betont benyomni a gerendák közé.... még jó hogy a vas befért a sitt közé :-)))

[istvan62]

Egy mai tetőépítés ellenőrzésén beszélgetés közben jutott eszembe egy másik nagy spórolós ötlet:
Lakás vásárláshoz hívtak tanácsadásra, már évekkel ezelőtt. Az épület ~ a hetvenes évek végén épülhetett. Megnéztem a padlást is.
Az idősebb korosztály még emlékezhet a régi konyhai kredencekre, általában olyan "csodás" zöldre festették, esetleg valami vajszín, max centi vastag gyalult deszka oldalfal. Valami ilyesmit vágtak ~ 12 centi széles csíkokra (még a zöld festék is rajta maradt a külső oldalon), és 10 centi hosszú palló darab betétekkel párosítva ez volt a szarufa. Érdekes, de még állt a tető.
Úgy tudom nem történt tulajdonos váltás ...

[istvan62]

Évekkel ezelőtt hívtak egy tanácsadásra, Pest környéki településre. Mint kiderült nem egy, hanem három házról volt szó. Egy munkanélküli állományban lévő kőműves abból élt, hogy évente felépített egy családi házat, és eladta. Hogy a végén kezdjem, a következtetés az volt, hogy a következő vevőnek meg lehet mutatni, hogy a háza így fog kinézni 1 - 2 - 3 év múlva. Mindenhol penész, és repedések. Eladásra épültek, csökkentett költségkerettel.
Az egyik jellemző példa koszorú, és áthidaló hőszigetelés a három házon:
1. ház: kisméretű tégla
2. ház: némi polisztirol gyönggyel kevert vakolat (még ez volt a legjobb, bár ennek a hőszigetelő képessége is messze elmarad a hőszigetelő lemeztől)
3. ház: (a kedvencem) A különböző csomagolásokban alkalmazott, formahabosított polisztirol kitöltő elemeket tördelték apró darabokra, és azt keverték bele valami beton szerű anyagba.

[Gábor]

Az ilyen embereket becsuknám és az életben nem engedném dolgozni az építő iparban. Hogy tud utána ez az ember vállalni bármilyen házat? Nem gondol arra, hogy évek múlva is meg kell élnie?

[istvan62]

Egy újabb ócsó megoldás, most a gépészet határáról. Egyik tervezésünknél a tulajdonos falfűtő rendszer mellett döntött, ennek részeként mennyezet fűtés is készült. Az épületet monolit födémmel terveztük, amire manapság nem kerül vakolat, viszont a hasonló esetekre már jó ideje létezik a gipszrost lap, gyárilag hornyolva a fűtő csövekhez. A kivitelező ajánlotta, hogy jóval olcsóbb megoldást tud, amit már többször alkalmaztak. 12 mm vtg gipszkartonba hornyot marnak, abba húzzák a csöveket, és egy másik réteg gipszkartonnal alá támasztva rögzítik.
A kivitelezés úgy történt, hogy bemarták a gipszkarton lapot, és a hornyokkal párhuzamos, 60 cm tengelytávú bordákat alkalmaztak. Ráadásul még a vakolás miatt is volt pára a levegőben. Az eredmény a bordák között 2 (kettő) centi nagyságú hullámok!
Fontos tudni:
A gipszkartonnak addig van szilárdsága amíg mindkét karton réteg ép. Daraboláskor az egyik réteget egyszerűen bevágják, és a panel törhető. A Rigips a mennyezeti gipszkartonhoz 40 cm tengelytávolságú bordázatot ír elő. Ezeket átgondolva, az alsó (ép) gipszkarton rétegnek másfélszeres rögzítési távolságon kétszeres terhelést kellet hordania, ami figyelembe véve a fesztáv exponenciális hatását négy és félszeres igénybe vétel a gyárihoz viszonyítva.

[istvan62]

A következő példával érdekes módon teljesen különböző helyeken, egymástól független épületeken kerültem szembe.
A félig talajba süllyesztett pince oldalfal vízszigetelését bitumenes lemez helyett Dörken felület szivárgó lemezzel készítették. A felület szivárgó lemez egy vastag, dombornyomott műanyag lemez, de a toldásai nem alkalmasak a talajvíz távol tartására, a fal alatt nem lehet átvezetni, és a bitumenes lemezhez nem lehet csatlakoztatni.
Mindegyik esetben csak talaj nedvességről volt szó, tehát a talajvíz szintje mélyen a pince padlója alatt volt, és a pince padlószintje és a talajfelszín közti távolság kisebb volt, mint a lemez szélessége, ezért elégnek tartották a szivárgó lemezt egyszer körbe tekerni az épületen. Ez viszonylag sokáig állta a sarat, de amikor egy ponton megjelent a nedvesség, illetve amikor az épületet bővíteni akarták, nem tudtam jó, és biztos megoldást javasolni a szigetelésre. Lehet részleges buherálással próbálkozni, vagy lehet azt mondani, hogy a pince nincs vízszigetelve, és az egészet nulláról kezdve rendbe tenni.