Falak külső hőszigetelése

[istvan62]

A gyenge vakolat esetében inkább a mélyalapozót tartom reálisnak, a híg cement csak a felületet keményíti, alatta marad a változatlan laza.
Próbáld meg felvenni a kapcsolatot a hőszigetelő rendszer gyártójával. Általában a tanácsadó ingyenesen kimegy a helyszínre, és megmondja, hogy a konkrét esetre mit javasolnak

[Lallr79]

Üdv!
Tud valaki segíteni abban, hogy homlokzati hőszigetelésnél kb. mekkora különbség van a munkadíjban kőzetgyapot szigetelés esetén az EPS-hez képest? Tudom, hogy sok mindentől függ, de kb. mik jelenleg a kivitelezési díjak EPS/Kőzetgyapot esetében m2-re vetítve, és mi tartozik ebbe bele? (A felület nagyjából 250 m2, és családi ház, kb. 4 m-es ereszmagassággal és kb. 8-9 m-es teljes magassággal, nyeregtetővel)
Köszönöm!

[Lallr79]

Kedves látogatók!
Családi ház utólagos külső homlokzati szigetelése témában szeretném kérni a véleményeteket. 1980-ban épült, tufa falazat, kőporos vakolattal.
10 cm kőzetgyapot szigetelés menne rá. A kőporos vakolat kopogtatással több helyen is "üregesen" kopog (de nincs megrepedve, nem válik le magától),
kivéve a sarkaknál, ahol előfordul, hogy kézzel leszedhetők kisebb darabok. Nem kopogtattam végig a teljes felületet, csak szúrópróba szerűen.
Ez alapján nagyobbrészt jónak tűnik a vakolat, mint szigetelési alapfelület. Persze ténylegesen akkor derülne ki, ha az egész át lenne nézve.
Úgy gondolom, hogy teljesen leverni az egészet nem szükséges, legfeljebb állványozás után átnézni és ahol üregesen kopog csak ott leverni és kijavítani.
Egy szigetelő kivitelező viszont nem ezt, hanem az alábbi megoldást javasolta:
a teljes kőporos felületet mélyalapozóval átkenni, majd kőzetgyapot ragasztó habarcsba ágyazott üvegszövet hálóval beborítani, lesimítani. Eztán dűbellel ezt a hálózást a falazathoz rögzíteni.
Kétségtelen nagy előnye, hogy így nem lenne sok kőporos vakolat törmelék, meg a vele járó por, piszokság. Hátránya a nagyobb költség és a sok plusz lyuk a falban (egyébként az mennyire problémás tényleg, ha tele van dűbelezve a fal? mert így négyzetméterenként összesen lenne vagy 10-12 dűbel biztosan).
Engem igazából az érdekel, hogy ettől eltekintve ez a megoldás műszakilag megfelelő-e.
Az így képzett felület tényleg stabil és alkalmas lesz a kőzetgyapot szigetelés fogadására (nyilván az is dűbelezve lesz még)? Okozhat-e később problémát a korábbi vakolat esetleges rossz tapadása a falazathoz?
Vagy mindenképp le kell verni ahol üregesen kopog és javítóvakolás.
Előre is köszönöm szépen a hozzászólásokat!

[istvan62]

Én nem vállalnék egy ilyen köztes megoldást, különösen, ha az még többe is kerül. Az önmagában nem problémás, ha ennyire megfurkálod a falat.

Ha egyszer van egy "egyenes", bevett megoldás, akkor én nem keresnék "újításokat". Hirtelenjében csak egy lehetséges probléma. Ha a vakolat feltáskásodott, akkor van egy rés a szerkezet, és a vakolat között. Ebbe a hézagba részben a dübelezés során keletkező furatpor részben belehullik, valamint a az idők folyamán a feltáskásodott vakolat belső felületéről leváló részek szintén lefelé hullanak, és felgyűlve feszítik kifelé a vakolatot. Ez akár repedést is okozhat a felületben. Tudom, hogy ez egy nagyon szélsőséges esetben bekövetkező lehetőség, amit lehet ellensúlyozni még több dübellel, de minek feszegessük a helyzetet.

[Lallr79]

Kedves István!
Köszönöm szépen a válaszod! A "bevett megoldás" alatt pontosan mit értesz? A gyakorlatban az esetemben mi lenne az optimális? A.) Állványozás után átnézni a teljes felületet, és ahol szükséges leverni a vakolatot, és visszajavítani, majd ezután kezdeni a szigetelést? B.) Elkezdeni a szigetelést és menet közben, ahol problémás a felület, ott leverni a vakolatot és a felület nagyságától függően kijavítani, vagy csak ragasztóval behúzni, és így haladni a szigeteléssel? C.) Leverni az egészet és újra vakolni? Vagy esetleg D.) megoldás?
Remélem nem a "C"-t mondod Én magamtól az "A"-ra tippelek, csak félek itt is attól, hogy a vakolat leveréssel, újabb, addig jónak tűnő részek is megmozdulnak a rezegtetéstől és tartunk majd a "C" verzió felé. Bár úgy gondolom, csak foltokban van ilyen táskásodás, de ki tudja mi lesz, ha ütögetni kezdik. Illetve miután felkerül a szigetelés, a dűbelezésnél az ütvefúrózás is berezegteti, akkor is elválhat, de azt már lehet észre se vesszük, ha a kőzetgyapot tábla a helyén marad...A vakolat síkba történő visszajavítását mivel célszerű csinálni? Nyilván drága, de szóba jöhet a használt ragasztó anyag is, vagy mindenképp valami vakolat anyag kell rá?
Előre is köszönöm a válaszod!

[istvan62]

Amikor fel van állványozva, akkor az egészet megvizsgálni, és az eredmény függvényében dönteni. Vagy részleges leverés, és újra vakolás, vagy teljes leverés. A teljes leverés, és újra vakolás csak akkor kerül képbe, ha a felület többsége táskásodott, és az alóla előkerülő falazat nagyon egyenetlen.