Födémszigetelés utólag

[block50]

Üdv Zsuzsa!

Én a padlásomon nem láttam döngölt födémet. Egy egyszerű gerendázat, alul felül deszkázat. Az alsó deszkázat lakótér felőli oldalán nádazás, majd egy kis légrés és gipszkarton. A felső deszkázat mint járófelület szolgál a padlástérben, de ez sem összefüggő, egy részen csak a középső területen van kialakítva közlekedő gyanánt és az épület szélei felé elhagyták.
A gerendák közé az alsó deszkázat tetejére van fólia, illetve egyes helyeken kátránypapír elhelyezve.

Mivel a felső deszkák alsó felei izzadnak, párakicsapódás és ezzel együtt penészesedés jelentkezett most azt a tippet kaptam, hogy a felső deszkázat helyén hozzak létre egy új párazárást kátrányozott OSB lapokkal és kátránypapírral, majd erre tegyek a jelenleginél vastagabb hőszigetelést. A szükséges helyeken ezután a szigetelés tetején a felső deszkázat, azaz a járófelület is kialakítható lesz amennyiben szükségem lenne rá. Ezzel a padlástér hasznos magassága 20-30 cm-rel csökkenne, de így megállítható lenne a lakásból a pára távozása, illetve annak kicsapódása a padlástérben és az ott lévő faszerkezeteken.

Így leírva hasznosnak tartod a kátrányos párazárást?

[Zsuzsa]

Szia Block 50!

Csak ismételni tudom magam:Minden szigetelő anyagot vegyél ki, ami kátránypapír, és műanyagfólia!!

A borított gerendás fafödém:alsó felső borítódeszka-közte a födém.

A tetejére sem kell szigetelőkátrány, nem kell szigetelni.A szigetelés hozza létre a páralecsapódást!

Csak egyszerűen kell a hőszigetelést rátenni, párazáró rétegek nélkül, akkor sikerül, üdvözlettel, BUÉK

[istvan62]

Visszatekintve az első kérdésre, úgy látom, hogy itt nem a fafödémről hanem a padlástér feletti búvótérről van szó, ott tényleg nem szokott előfordulni agyagtapasztás.
Az üres padlás alatti fafödémnél, ahol alulról ki lehetett alakítani egy folyamatos vakolt felületet, felül agyagtapasztást, és még nem figyeltünk ennyire az energetikai költségekre, , megfelelő, sőt tényleg a legjobb rendszer volt. Egy tetőtérnél, gipszkarton, vagy lambéria belső burkolatnál más a helyzet. (A régi tetőtereknél még előfordul a belső oldalon stukatúr, nálam is az van, de a deszka külső oldalán ott a fólia) Volt olyan esetem, ahol a nem teljesen megfelelően készített fólia miatt csukott ablakok mellett elfújta a szél a gyertyát. Szükség van a lég-, és pára zárásra. A kérdésese esetben is a probléma ott van, hogy hogy a belülről kijutó pára a külső részen találkozik a hideg deszkával. Arra viszont vigyázni kell, hogy a párazárás csak a belső síknál legyen, a külső rétegeknek biztosítani kell az átszellőzését. A külső felülre létrehozott párazárás csak bezárná a most érzékelt párát. A rárakott hőszigetelés kifelé mozdítaná a harmatpontot, de attól még ebben a belső térnél hűvösebb térben ott maradna a pára, és változatlanul ott a kérdés, hogy mi a helyzet a ferde részeken.

A probléma érzékeltetésére egy nagyon hasonló helyzet:
Gyakran találkozom olyan problémával, hogy lakás homlokzati falának belső oldalára állítják a szekrénysort. A szekrénysor természetesen nem tökéletesen zárt, de a körben, és mögötte meglévő akár 5 cm légrés sem elegendő ahhoz, hogy kialakuljon egy tényleges légáram. (különösen, ha a szekrénynek nem lábai vannak, alul is zárt) Ilyen esetekben nagyon gyakori a szekrény mögött a penész.

[Zsuzsa]

Kedves István!

Ha mindenáron ragaszkodnak a fóliához, legalább perforált, szellőző fólia legyen.Ha valakinek a fejére húznak egy nylon tasakot, vagy zsákot, az megfullad.Az épületeink is szeretnének szellőzni, levegőt kapni. A tető cserepeinél is van lehetőség szellőző cserepek vásárlására, a kúpcserép-és a verébdeszka között is van légcsatorna a jobb helyeken, és láttam olyan csaposfödémet is, ahol a főfalon nyitottak réseket, a födém szellőztetésére.Azt akarom mondani, hogy a vízszigetelés nem indokolt a padláson, zárófödém esetén, feltételezve, hogy van cserép a házon és nem ázik be.A beázás megszüntetésének sem ez lenne a módja.Amúgy meg éghető a műanyag fólia.Használatát a józan ész, racionalitás nem indokolja.

[block50]

Lehet, hogy tényleg nem fogalmaztam egyértelműen, itt egy lakótérnek beépített tetőtérről és felette egy padlástérről van szó. A padlástérnek van természetes szellózése és nagy 2,5 - 3 m-es belmagassága, mivel egy nagyon meredek megoldásról van szó.

Most megint kicsit belezavarodtam a dolgokba...

Zsuzsa! Ha kiveszem az eddigi fóliát, akkor a teljes lakótér párás levegője nem fog ebbe hideg padlástérbe feláramolni és ott kicsapódni? Ez akkor még komolyabb penészesedéhez vezetne a fa szerkezeteknél..?!

István! Amennyiben elég vastag szigetelést tennék a párazárás (ami valójában inkáb pára lassítás) fölé, akkor nem emelkedne úgy meg a harmatpont, hogy nem is jönne létre kicsapódás a szigetelés alatti területen?

[istvan62]

block50 eredeti hozzászólása

...István! Amennyiben elég vastag szigetelést tennék a párazárás (ami valójában inkáb pára lassítás) fölé, akkor nem emelkedne úgy meg a harmatpont, hogy nem is jönne létre kicsapódás a szigetelés alatti területen?

Ez az amit nagyon sok apróság befolyásolhat. A helyi sajátosságok, és a használati jellemzők alapján, a gyakorlat mutatja meg. De ismét megemlítem: beszélünk a vízszintes felületről, ahol jól hozzá lehet férni. Mi a helyzet a ferde felületekkel, ahol nem lehet úgy hozzáférni, és a szellőztetése is korlátozott (ha van egyáltalán)?

[block50]

Igen, sajnos van ferde felület is, sőt egy kb 1 m-es térdfal is a lakótérben.
Szerintem ezek most nincsenek szigetelve, legalábbis a falak elég hidegek. A nyáron szeretném ezt is megoldani, de hamarabb nem tudom, mivel a tető megbontásával jár együtt.

[Zsuzsa]

Kedves Block50!

Az épületeknél akkor következik be a penészesedés, ha a páratartalom 75%feletti 3 napig, vagy tovább.
Javasolnám, hogy a vizes helyiségeinek a szellőzését vizsgálja felül.Sajnos láttam már olyant is, hogy a zuhanykabin párája a padlástérbe lett kivezetve.
A konyha és fürdő okozhat nagyobb mennyiségben párát.
Párát okozhat a falak nedvességtartalma, ha a vakolat nedves, ez lehet a cementes vakolat miatt, vagy a műanyag festéktől.
A házakban elhelyezett műanyag ablakok miatt is lehet magasabb a páratartalom.
Próbáljon szerezni egy páramérőt, és lemérni a tetőtérben a levegő páratartalmát, ha aggályai vannak, és a műanyag festéket, ablakot, fóliát, stb.lehetőleg szaműzni.A faanyagvédelmi rovatban írtam a padlásterek szellőzéséről, esetleg, ha van ideje nézze meg.

[Wattocsak]

Már elnézést, de a műanyag ablak és a pára között semmi összefüggés nincs. Úgy veszem észre a műanyagon van a hangsúly, ami sokszor a tévhitek melegágya.
Az új jól légzáró ablak a hibás, (fa, műanyag, fém mindegy) mert eddig volt szellőzés a rosszul záró nyílászárók miatt, ami a párától megszabadította a lakást. Most minden nyílászáró jól zár, ezért a pára bent marad, de nem csak a pára, hanem a széndioxid is ami nem látványos, de a rossz közérzethez nagymértékben hozzájárul. Ezért kéne a szellőzésről gondoskodni. Ekkor sem pára sem CO2.

[istvan62]

block50 eredeti hozzászólása

Igen, sajnos van ferde felület is, sőt egy kb 1 m-es térdfal is a lakótérben.
Szerintem ezek most nincsenek szigetelve, legalábbis a falak elég hidegek. A nyáron szeretném ezt is megoldani, de hamarabb nem tudom, mivel a tető megbontásával jár együtt.

Kb hasonlót sejtettem az elején, amikor az épület komplex ismeretét említettem, és jó megoldás tényleg csak a tető megbontásával lehetséges. Ideiglenes megoldásként lehet próbálkozni azzal, hogy az elérhető részekre terítesz még hőszigetelést, csak hőszigetelést, de az szálas legyen, és közé, fölé semmiképp ne tegyél fóliát.
A párával pedig az a helyzet, hogy a relatív páratartalom viselkedését mutatja a kialakult helyzet. A levegő által felvehető páratartalom mennyisége, vagyis a telítési páratartalom függ a levegő hőmérsékletétől. A belső tereitekben van valamekkora páratartalom, ami kifejezhető g/m3-ben. Ez a belső levegő hőmérsékletéhez tartozó telítési páratartalomhoz viszonyítva kifejezhető százalékosan. Viszont a fal belső felülete már önmagában is hűvösebb, mint a belső levegő (2-3°C, vagy akár több az eltérés) Egy hőhidas csomópontnál ez az eltérés akár odáig tolódhat, hogy eléri, vagy meghaladja a 100%-ot, és kicsapódik. A búvótér felé a meglévő szerkezetek, hézagos kátránypapír valamennyire gátolják a pára mozgását, ezáltal valamivel alacsonyabb az abszolút páratartalom, viszont a hőmérséklet jelentősen csökken, és ezért csapódik ki ott is.
Ezt a probléma kört kell valahogy kezelni hosszútávon. Mielőtt belevágsz mindenképpen érdemes a tennivalókat szakértővel helyszíni szemlén egyeztetni.