Kondenzációs kazán és lakásfűtés: amit tudni kell róla

[sbs]

A kondenzációs kazánokról

A kondenzációs gázkazán olyan, magas hatásfokkal üzemelő gázkazán, amely az égéstermékben lévő rejtett hőt is - a füstgázban lévő vízgőz lecsapatásával - hasznosítja. Ilyen kazánt ott lehet használni, ahol a tüzelőanyag sok hidrogént tartalmaz, mely az égés folyamán vízzé, pontosabban vízgőzzé ég el és a visszatérő fűtővíz hőmérséklete alacsony, 40-50 °C. Ilyen körülmények például földgáztüzelésű kazánoknál állnak fenn padlófűtés esetén. Felesleges energia alig távozik az égéstermékkel együtt a szabadba.

Ennyit az elméletről, ne is menjünk bele mélyebben, mert minket a gyakorlati részek jobban érdekelnek.

Hatásfok (alkalmazott fűtési rendszer)

Kedvező üzemeltetési körülmények esetén – külső hőmérsékletérzékelős termosztát alkalmazásával – a kondenzációs gázkazán 20-35% megtakarításra képes egy régebbi típusú hagyományos gázkészülékkel szemben. Ez azért lehetséges, mert az átmeneti +5 °C – 0 °C hőmérsékletű időszakokban különösen magas a kondenzációs gázkazán hatásfoka a többivel szemben. A teljes fűtési idényt figyelembe véve pedig ez sokkal gyakoribb, mint a -15 °C.

Égéstermék elvezetés (alkalmazott kémény)

Kondenzációs gázkazán esetén savas kémhatású kondenzvíz keletkezik. Szinte folyamatosan csepeg a készülék alatt a kifolyón a kondenzvíz, amit vékony vezetéken el is kell vezetni a csatornahálózatba.

Ezért a füstgázokat is a hagyományos gázkazánokétól eltérő módon kell elvezetni. A hagyományos gázkazánok régi bélelt kéménye nem alkalmas kondenzációs gázkazán üzemeltetésére ez bizony a rossz hír másik fele.

Olyan pl. dupla falú égéstermék elvezető rendszert kell alkalmazni, amely vagy úgynevezett koaxiális rendszer általában műanyag cső, vagy megosztott rendszer, egy levegő bevezető, és egy égéstermék kivezető csőből áll, (hasonló a turbós kazánokéhoz) amely egy szétválasztó idom segítségével a füstgázokat egy kéménykürtőn keresztül juttatja ki a szabadba, míg a friss levegőt oldal irányból szívja sokkal rövidebb távolságról. Végül szokásosak még az épített kémények nyomásálló aknával és belső csővel (külön kondenzációs kazánokhoz alkalmas típusok).

Égéstér

Lakásfűtésre használt kondenzációs kazánoknál gyakorlatban a zárt égésterű kondenzációs kazánok terjedtek el, mivel a levegőt nem a lakásból kell venniük, és ezért biztonságosabbak, valamint lehetőség van a beszívott levegő és a kimenő égéstermék közötti hőcserére (koaxiális égéstermék elvezető), ami tovább javítja a hatásfokot.

Magas hőmérsékletű üzem, csúcsteljesítmény

A kondenzációs gázkazánok akkor tudnak magas hatásfokkal üzemelni, ha alacsony hőmérsékletű fűtési vizet kell csak előállítani. Magas visszatérő vízhőmérséklet esetén a füstgázoknál már nem tud létrejönni a kondenzáció jelensége. A gázkazán ebben az esetben is egy nagyon jó hatásfokú hagyományos készülék módjára üzemel. A leggazdaságosabb üzem nagy felületű hő leadók – pl. padlófűtés, falfűtés vagy a radiátorok túlméretezése – alkalmazásával érhető el, mert ezek alacsony hőmérsékleten működnek.

Tehát a visszatérő fűtővíznek le kell hűlnie amennyire csak lehet!

Termosztátok, külső hőmérséklet-érzékelés

Intelligens, öntanuló szoftverrel rendelkező termosztátok figyelembe veszik az épület és a fűtésrendszer hő tehetetlenségét is, a kazán leálláskor bekövetkező hőmérséklet túllendülést csökkentik. A beállított értéket változatlanul a használó állítja be, de nem egy konkrét értéknél kapcsolnak be és ki, amivel minden esetben túlfűtenék a teret, mivel az eltárolt hő csak akkor kerül leadásra, amikor már leállt a szakaszosan üzemelő fűtés.

Az öntanuló termosztátoknál már azelőtt leáll a fűtés, mielőtt a termosztát elérné a kívánt hőmérsékletet, mert a tehetetlenséget is figyelembe veszi. Ezzel a fűtés sok esetben még a felfűtési időszak alatt leáll, amikor a visszatérő víz hőmérséklete nagyon alacsony, a kondenzáció így a lehető legjobban használható ki hagyományos rendszereknél is, ha a radiátorok megfelelően nagyok.

Ez a hasznos kis gyűjtemény a Wikipédiáról származik, néhány egyéb plusz infó még megtalálható, de a legfontosabbak itt vannak.

Remélem most már a laikusok számára is könnyen érthetővé vált a kondenzációs kazán lényege, amivel úgy néz ki hamarosan komolyan meg kell barátkoznunk.

Kazáncsere esetén röviden még egyszer ezeken gondolkozzunk:
- kazánkészülék
- fűtési rendszer kissé túlméretezése (radiátorcsere)
- kéményrendszer bélelése duplafalú csőrendszerrel
- megfelelő termosztát beszerzése.

[istvan62]

sbs alapos ismertetőjéhez csatlakozva, csak annyit emelnék ki, amit meg is említett ( ... Végül szokásosak még az épített kémények nyomásálló aknával és belső csővel ...) hogy a füstelvezetés túlnyomással történik, vagyis a hagyományos kémények általában nem megfelelőek, akkor sem, ha gázkészülékhez már korábban bélelték. Ebből következik, hogy a készülékcsere a kémény "fejlesztését" is igényli.

[sbs]

De azért nyugtass meg hogy a már meglévő tégla kémények megfelelő bélelésével ez megoldható. Gondolok itt a régi béléscső eltávolítása és az új behúzása (x pénzért)

Nekem meg az volt még kissé érdekes, hogy a bevezető levegőt nem azonos magasságban tervezik a kimenő füstgázéval, azaz lejjebb fúrnak egy lyukat a kéményre???

"míg a friss levegőt oldal irányból szívja sokkal rövidebb távolságról."

Esetleg ez a levegő jöhet az oldalfalon keresztül a szabadból? De akkor meg minek a dupla csöves kémény?

[istvan62]

Nem véletlen használtam az "általában nem felel meg" kitételt. Az összes lehetséges változatot nem ismerem, mivel ez inkább gépészet, de azt tudom, hogy pl a Furánflex béléscső a turbós/kondenzációs rendszerekhez is megfelelő. Egyébként nem is kell hagyományos kémény kürtőben gondolkodni. Ezek a PVC csatorna csőre emlékeztető csövek (elnézést a gépész kollégáktól ) csak kettő van egymásban. Vezethető egy falsarokban, tűzvédő gipszkarton burkolattal is.
Az osztott rendszer esetén se arra gondolj, hogy megfúrnák a kürtő oldalát, hanem egy teljesen kettéválasztott bevezető, ill elvezető rendszert kell elképzelni. Az égéstermék kivezetése erősen szabályozott, viszont ezeknek a rendszereknek a magassága a készülék típus függvényében, a levegő beszívása miatt korlátozott. Az osztott rendszer esetén a legközelebbi falon keresztül beszívjuk a levegőt, és akár emeletekkel magasabban, a tető fölött vezetjük ki a füstöt.

[gázpityu]

Ezen a linken sok minden megtudható!
Kondenzációs fali gázkazánok égéstermék-elvezető rendszerei - VGF Szaklap - VGF Szaklap