Óriáspuffer

[Joooe]

Sziasztok!

Mostanra jutottunk odáig az építkezéssel, hogy lassan a fűtést kell csinálni. Van egy extrém ötletem, kíváncsi vagyok milyen buktatót láttok benne.

Alapvetően fatüzelésű rendszerben gondolkodom, tehát a jobb komfort érdekében szinte kötelező elem egy puffertartály. Na most ezek nem is túl nagyok, meg jó drágák is... elgondolkodtam a házi építés lehetőségén... nyilván minél nagyobb víztömeg, annál több hőenergiát képes tárolni. Úgyhogy a számításaimban szépen elkezdtem növelgetni a köbmétreket. Most egy 2m*2m*2m kockánál járok

Egy ilyen méretű tartály már másfajta tervezési megközelítést tenne lehetővé mint a párszáz literes játéktartályok

A tartályt nyomás alá semmiképpen nem helyezném, biztonságosabb úgy, pláne házi építésűnél. A különböző hűtő-fűtő alrendszerek (kazánkör, napkollektor, radiátoros+padlófűtés, hmv) egymástól függetlenül, egyenként zártan, hőcserélőkkel érintkeznének a tartállyal, a tartályt vizét nem keverném be semmibe, az csak tárolja a hőt. Úgy számolom, hogy ha a hmv igény miatt nem is engedjük a tartály vizét 50C alá, felfűtött állapotban(90 C) még így is több mint 24 órán keresztül tudna fűtést biztosítani a legnagyobb hidegben is.

Mivel rengeteg víz lenne a kazán energiájának felvételére, a ház pillanatnyi energiaszükségletét lényegesen meghaladó teljesítményű kazán lenne beállítható, ami kevesebb, ritkább emberi jelenlétet igényelne... csak megrakom hagy egéjen le, és néhány napra fel van fűtve a ház... Közben meg a házban egyenletes a fűtés, nem néha túl hideg, néha túl meleg, és nem kell éjszakakimenni rakni a tűzre Ha látom hogy annyira lecsökkent a tartály hőmérséklete, hogy elbír egy begyújtást, csak megpakolom a kazánt, meggyújtom, és az én szerepem itt véget is ért

Hmv ugye gyakorlatilag kifogyhatatlan...

Nyáron napkollektorok tartanák melegen, illetve napos enyhe téli napokon rásegíthetnének a fűtésre, mint külön rendszer, akkor működik amikor süt a nap, minden mástól függetlenül.

30 centi körüli üveggyapot szigetelésben gondolkodom ( alulról fa tartószerkezet között)

Jójó, az első felfűtés az nem lesz egyszerű
Ezen kívül milyen buktatót láttok benne?

[istvan62]

Nem is annyira elvetemült ötlet, mint elsőre gondolod.
Ősszel egy Wienerberger konferencián mutattak hasonlót, az kb duplája volt a te elképzelésednek, és egy passzívházban építették. Az igazi nehézséget én ott érzem, hogy az ilyen kialakításra nem akkor kell gondolni, amikor már "lassan fűtést kell csinálni"
Egy ilyen hőtároló puffert bármennyire hőszigetelsz, érdemes a fűtött térben elhelyezni. A bemutatott példánál egy liftaknához hasonlóan volt kialakítva a helye. A másik, amit meg kell oldani, hogy a leírt mérettel csak a folyadék súly 8 tonna, ha a tartályt is hozzá vesszük, közeledik a 10 tonna. Ezt valahogy meg kell tartani! Ha az épület alsó szintjén helyezed el, akkor is alapozni illik.

[Joooe]

Köszi

A kazánház a ház oldalához lenne illesztve, megfelelő méretekkel, megfelelő vasbeton alappal. Azért van lehetőségem egyáltalán ilyenben gondolkodni, mert nem egy meglévő helyre kell megoldást keresni, hanem hozzá tudom építeni az kazánház épületet a gépészeti igényekhez (azt gyanítom elsősorban ennek a lehetőségnek az általános hiánya miatt nem elterjedt ez a megoldás). Az elképzelésem egy olyan kazánház, hogy befér a nagy tartály, a kazán, és némi tüzifa, ne szívja meg magát vízzel összel-télen.

[Joooe]

istvan62 eredeti hozzászólása

az kb duplája volt a te elképzelésednek, és egy passzívházban építették

Lehetséges esetleg, hogy ott hőszivattyúhoz építették? Arról ugye tudott, hogy nem tud igazán nagy hőfokot generálni (50-60 °C ? ), ezért a kisebb delta-T miatt nagyobb vízmennyiség kell.
Én igazából ezért vetettem el a hőszivattyú használatát, mint alternatív fűtést (a nem vagyok otthon / nincs kedvem begyújtani esete ) mert nem tud annyira magas hőmérsékletet előállítani, mint amit az általam elképzelt rendszer ideálisan igényelne.

Ha már itt tartunk, ugye jól tudom, hogy a csöves napkollektor elvben akár bőven 100 fok fölé is tud fűteni?

[gázpityu]

Szia!

egy kis segítség a tároló méretezéséhez.
Ismerni kell a kialakításra kerülő fűtési rendszer előre menő és visszatérő víz hőmérsékletét(.(hőlépcső)Ennek függvénye a tároló minimális hőmérsékete amivel még fűteni lehet.Ebben az esetben ajánlott a padó és falfűtés kombinációja,az alacsony előremenő hőmérséklet miatt.(pf max42-fal fűtés max 50 c)
Tudni kell a fűtési rendszer térfogatát és a szivattyú teljesítményét.
Ha megvan a térfogat és a szivattyú teljesítménye (l/h)akkor megkapod az óránként áramoltatott folyadék mennyiségét.ezt szorzod a napi fütési idővel.
ez az érték nagyban függ az épület szigetelésétől. Ekkor megkapod az egy napra vetített tároló kapacitást.ennek ismeretében véleményem szerint három napi szükséges térfogat elegendő.Minden képpen ajánlanám a zárt tároló beépítését,az oxigén felvétel és az iszaposodás elkerülése végett.A HMV készítés a fő szempont, ennek elkészítése után vált fűtés rásegítés üzem módba a vezérlés.
A kollektor teljesítményét a tárolóhoz kell méretezni,a hatékony felfűtés és a forráspont elkerülése miatt.Ha alá méretezed akkor csak kidobott pénz,ha fölé akkor a felforrás jelent problémát.Az így kialakított rendszer minden kényelmi igényt képes kielégíteni.

[Joooe]

Ezek szerint azt meg tudod erősíteni, hogy a napkollektor akár fel is tudja forralni a vizet? Kétségeim voltak, hogy amennyiben már mondjuk 80 fokos a tartály vize, ,űködési elvéből adódóan képes-e még azt tovább fűteni pl 90 fokra.

Szeretném, ha ősszel-tavasszal, esetleg naposabb, nem túl hideg téli napokon legalább a temperáláshoz + hmv előállításhoz elegendő meleget termelnének a kollektorok, így szinte törvényszerű, hogy a nyári melegben nagyobb hőtermelés és 0 fűtéscélú felhasználás mellett valahogy vissza kell fogni a rendszert. Erre van ötleted?

Az általam tervezett tartály (8 m3) jóval nagyobb, mint amit használni szokás, így a méretezést nem elsősorban a hőtani igények, hanem a kivitelezés technikai nehézségei határozzák meg. Amivel meg nagyobb lesz mint hőtanilag feltétlenül szükséges, az egy kényelmi tartalék.

Annyiból más ez, mert itt már nem kell (gyakorlatilag nem is lehet) a tartály felfűtésével foglalkozni, a folyamatos melegen tartás a lényeg.

A használati melegvíz elkülönített tárolását szintén az egyszerűség és a kényelem miatt nem terveztem: egy egyszerű átfolyós melegítőn keresztül nyerné vissza a tartályból az energiát (a bejövő víz egy réz csőkígyóban érinti a tartályt), majd egy keverőszelep után fix hőmérsékleten érkezik a házba. Könnyen kiszámolható hogy 1-200 liter hmv ilyen felmelegítése alig pár fokot hűtene egy ekkora tartályon.

A tartály csak a hőt tárolja, az is véletlen, hogy egyáltalán víz van benne, mert a víz hőkapacitása magasabb minden más általam ismert anyagnál. Ha azé lenne a magasabb hőkapacitás, akár homok is lehetne benne, a tartály vizét sem keringetni nem akarom, sem fürdeni benne.

Egy kis pl. nyolcszáz literes tartállyal nem lehet ez megcsinálni, mert seperc alatt kihűlne, ha olyat épít be valahova egy fűtésszerelő érthető hogy más technológiákat használ.

[Joooe]

Amit lehagytam még, ha esetleg valakinek hasznosak az adatok... az én konkért esetemben a befűtendő ház:
90 nm vályogház, többségében 50 cm, néhol sajnos csak 35 cm, külön nem szigetelt falakkal, nagy, déli és délnyugati-nyugati fekvésű ablakokkal (új, átlagos minőségű műanyag ablakok), a ház teljes területén legalább 5cm vastag EPS padlószigetelés és kb 15 cm vastag üveggyapot födémszigetelés. (1 szintes ház)

(Bár a kérdésem lényege nem elsősroban az eset konkrétumaira vonatkozik, nem azt várom el hogy itt valaki megtervezze nekem a rendszeremet. Inkább a szokásostól talán némileg eltérő filózfia életképessége érdekelne, ahogy a szilárd tüzelés hirtelen nagy energialedását a komfortos, lassú de megbízható energiafelhasználás igényével kombinálni szeretném. Az a meggyőződésem, hogy egy új építésű vagy alaposan felújított családi háznál, ahol nincs gáz, vagy annak költségétől és kiszolgáltatottságától mentesíteni szeretnék magukat az építtetők valami hasonló megközelítés legalábbis megfontolnadó.)

[Wattocsak]

Szerintem érdemes lenne átgondolni ezt az óriás puffert. Sok dologban az elképzelésed nagyon távol van a valóságtól. Napkollektoros fűtés átmeneti időszakban, úgy, hogy ezt egy óriás pufferbe töltöd. Bocs de jobb szó nem jut eszembe róla mint halott ötlet.
Egy ekkora tartály mint előttem szólók is írták komoly statikai gondokat is okoz, továbbá nagy a hővesztesége, még vastag szigetelés mellett is.
A tartály méretezésről itt találsz egy kis segítséget. Itt láthatod, hogy a fűtési rendszer milyensége nagyban befolyásolja a tartály méretét. Kívánatos az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszer.
http://www.mk.unideb.hu/userdir/csih...442_puffer.pdf

Szerintem a tartályra költött pénz inkább szigetelésre kéne fordítani. Sokkal nagyobb a hozadéka!!

[sbs]

Nyomtam egy köszönetet a tervezői segédletért (illetve prezentáció, de mindegy mert jó kis anyag...) Remélem Joooe tudja hasznosítani.

[Joooe]

Wattocsak eredeti hozzászólása

Napkollektoros fűtés átmeneti időszakban, úgy, hogy ezt egy óriás pufferbe töltöd. Bocs de jobb szó nem jut eszembe róla mint halott ötlet.

Miért? Azért kérdeztem, mert nem volt még dolgom napkollektorral, de azt tapasztalatból tudom, hogy ezekben az időszakokban csak az ablakokon besütő nap számottevő fűtést tud generálni. Nekem nem tűnik halott ötletnek, hogy a meglévő napkollektor ilyenkor érdemben besegít a fűtésbe is, de igazából nem is ez a fontos, ez csak egy esetleges plusz. A napkollektornak csak a nyári hmv felhasználást és a tartály hőveszteségét kéne fedezni, ha egyébként napos időben néha megkímél egy begyújtástól az már csak extra.

Egy ekkora tartály mint előttem szólók is írták komoly statikai gondokat is okoz

Mint ahogy az előtted szólóknak is említettem már, ez megfelelő alapozással kezelhető, a nagy súly nagy felületen is oszlik el.

továbbá nagy a hővesztesége, még vastag szigetelés mellett is.

Minél nagyobb a tartály, arányaiban annál kisebb a hőveszteség. (A térfogat 3. hatványon nő, a felület csak négyzetesen). Nincs most előttem a korábbi számításom, de úgy emlékszem 3-400 watt hőveszteséggel kell számolni, ezt ha nem is számolunk a napkollektorral és fával kell visszafűteni nagyságrendileg akkora költség amennyit egy gázkazán őrlángja elvisz, szerintem a kényelem érdekében vállalható.

Szerintem a tartályra költött pénz inkább szigetelésre kéne fordítani. Sokkal nagyobb a hozadéka!!

Ezt azért mondod mert te szigeteléssel foglalkozol, és nem tartályépítéssel?
Más logikát nem látok az összehasonlításban, a tartály célja nem az, hogy takarékosabban fűtsek, hanem hogy komfortosabb legyen a szilárd tüzelés. A szigetelés jó dolog, hosszútávú tervként be is van ütemezve de vályogra egyrészt drágább, problémásabb, másrészt nem olyan nagy a hőveszteség a falakon keresztül, hogy ez top prioritás volna.