Födémerősítés+tetőtérépítés vagy földszinti hozzáépítés?

[ZsoltBM]

Kedves fórumozók!
Nemrég háztulajdonosokká váltunk. A ház sátortetős, 1976-ban épült beton alapra, a falazat 30-as gázszilikát ("gázszilikát 2", ahogy az energetikai tanúsítvány fogalmaz). A födém rétegei a következők: "vályogtapasztás-deszkázat-zárt légréteg szokv. hö felf.-deszkázat-nádlemez-javított mészvakolat". A födém, a tető, illetve a ház általános állapota korához képest nagyon jó, repedések sem kívül, sem belül nincsenek (a födémet nem bontottuk meg, egy építőmérnök ismerőssel néztük végig a házat, aki azt mondta, hogy nyugodt szívvel lebonyolíthatjuk az adásvételt). A jelenleg meglévő 2 szoba elégséges számunkra, de idővel szükség lehet tetőtéri lakrész kialakítására.
A kérdéseim tehát:
1. Hogyan lehet tetőteret beépíteni az ilyen jellegű födémeknél? Mit és hogyan kell megerősíteni? Kiderülhet-e mélyrehatóbb vizsgálatnál, hogy vissza kell bontani a födémet és betonfödémet kell építeni? Ha az utóbbi eset fennállhat, mekkora költségekre számítsunk (a ház 10X8 m)?
2. A szobák délkelet felé néznek, a földszinti bővítést északnyugati irányba lehetne kivitelezni, ha esedékes lesz, egy plusz hálószoba és egy nagyobb nappali lenne a bővítés tárgya. Érdemesebb lenne inkább földszinti "toldásban" gondolkodnunk?
3. Az energetikai tanúsítványban felsoroltak közül elsőre (biztonsági okokból) a nyílászárókat akarjuk kicserélni, de ősszel homlokzat- és födémszigetelést is szeretnénk. Ha most úgy döntünk, hogy előbb szigetelünk, aztán majd egyszer bővítünk is, mire figyeljünk a födém szigetelésénél, hogy később minél kevesebb meglepetés/kellemetlenség legyen? Üveggyapotos szigetelésre gondoltam, van valami ellenjavallat a fennebb bemutatott födémszerkezetre tekintettel?
Köszönöm, hogy végigolvastátok! (Nyilvánvalóan szakemberhez fogunk fordulni, mikor nekilátunk, de addig is jó lenne szakavatott fórumozók véleményét/tanácsait olvasni.)

[Zsuzsa]

A fafödémek vizsgálata a tetőtér beépítés előtt:a főfalak melletti felfekvéseket kell feltárni 50 cm szélességben.Vésővel-kalapáccsal vett minta alapján lehet a gerenda egészséges, vagy bogaras, vagy korhadt.Fontos a gerenda átmérője és a tengelytávolság a két gerenda között.Erre vonatkozóan vannak előírások.A tető gerendáit is hasonlóan meg lehet vizsgálni, azt legalább nem kell feltárni.

[istvan62]

Kedves Zsolt!

Ezen a szinten azt tudom csak mondani, hogy vagy ki kell bírni a majdani tervezés megkezdéséig, vagy előre kell hozni a találkozást, és a munkakezdést a tervezővel. A felvetett kérdésekkel kapcsolatos válaszok szinte mindegyike függ egyrészt a meglévő épület állapotától, és a környezeti adottságoktól, másrészt a helyi szabályozástól. Ha most elkezdenénk a bölcs tanácsokat adni, akkor lehet, hogy némelyikük a valós helyzetben akár csak fél - egymilliós többletköltséggel lenne megvalósítható.
Egyetlen általános jellegű tanács. A nyílászárók cseréje önmagában a viszonylag legegyszerűbben megvalósítható energetikai korszerűsítésként terjedt el a köztudatban, és sajnos a támogatási rendszer is élesztette ezt a tudatot. Sajnos nagyon veszélyes csapdába lehet vele szaladni. A jobban záró ablakok valóban töredékére csökkentik a filtrációt, ami csökkenti a fűtési költséget, de ez egyúttal a páratartalom emelkedésével is jár. Ez pedig előhozza az épület összes hőszigetelési problémáját, és máris megjelent a penész. Nagyon átgondoltan, és előre tervezve szabad csak az ilyen részmunkákba belevágni.

[ZsoltBM]

Köszönöm a válaszokat, máris egy kicsivel okosabb vagyok.
István, azt javasolná inkább, hogy a nyílászárók cseréjével várjunk őszig, amikor a homlokzat és a födém szigetelését tervezzük megejteni? Az energetikai tanúsítvány szerint nyári túlmelegedés kockázata nem áll fenn, ebbe gondolom jócskán belejátszik a szilikát falazat.
Az egyik szobát a lehető leghamarabb ki szeretnénk alakítani gyerekszobának, ahol kúszás-mászás zajlik majd. Ezért okoskodtunk úgy, hogy mivel nem csak tisztasági festésről van szó, hanem a padló szigeteléséről (bazaltgyapotra gondoltunk) és szalagparkettáról is, az lenne az optimális, ha a nyílászáró+padló+festés ugyanazon miniprojekt keretén belül lezajlana az illető szobában. Mi a véleményetek?

[istvan62]

A padló hőszigetelésével kapcsolatban két megjegyzés.

Ez a munka az, aminek a költségét előzetesen a legkevésbé szokták helyesen felmérni. Ha csak 1-2 cm kerül bele, akkor nem érdemes elkezdeni (manapság 8 cm amit javaslunk), de még ebben az esetben is jelentősen növekszik a padló rétegek össz vastagsága. Ebből következik, hogy vagy az ajtóknál lesz gond a küszöbbel, ajtólappal, vagy lefelé kell terjeszkedni. Ott viszont kell lennie egy vízszigetelésnek, és az ő aljzatának. Mindkét irányban lehet gondolkodni, de jönnek a költségek/kényelmetlenségek.
Általában igyekszem a polisztirol anyagok használatát minimalizálni, viszont a padlóban nem látom semmi akadályát, és a költsége sokkal "felhasználó barátabb".

[ZsoltBM]

Köszönöm az újabb választ, István! Jó tudni, hogy a padlónál nyugodtan használhatunk polisztirolt, az eredeti elképzelés az volt, hogy a homlokzatra 10 cm-s bazaltgyapot lapok kerülnek, a szobába meg az oda megfelelő gyapotlapok, de a polisztirolos megoldás máris megtakarítást jelent a felújításban.
A 8 cm-es polisztirollappal az ajtók viszonylatában nagy gondot nem látok, mivel ajtót is szeretnénk cserélni. A közlekedő mozaikját is valami korszerűbbre cserélnénk, ami ott is szintemelkedéssel jár majd. Jól értelmezem, hogy a 8 cm-es polisztirollapokkal, aljzatkiegyenlítővel, fóliával (?), szalagparkettával kb. 12 cm-es belmagasság-csökkenéssel kell számolni?

[istvan62]

Nem véletlen, hogy nem írtam konkrét számot a vastagság növekedéshez, mert az attól is függ, hogy most mi van ott.
Eredendően nem szabad azzal számolni, hogy csak a szigetelés + kiegyenlítő + burkolat. Szigetelésre közvetlenül burkolni csak nagyon speciális kialakításnál, és anyagoknál szabad, ez nem a belső helyiségek területe. Egy földszinti padló általános rétegrendje:

• burkolat
• (aljzat kiegyenlítő réteg)
• aljzatbeton ~ 5 cm
• technológiai szigetelő fólia
• hőszigetelés
• vízszigetelés
• vasalt aljzatbeton (ezt nevezik tévesen szerelő betonnak)
• tömörített feltöltés

Aljzat hőszigetelésénél a gyakorlat az, hogy minimum a vízszigetelésig visszabontjuk a rétegeket, és onnan építünk újra. Az ajtónál pedig nem biztos, hogy önmagában a tervezett csere ténye elég. Ha mondjuk 6 centit emelkedik a járófelület, akkor ott a választás, hogy vagy egy3edei méretű ajtót gyártatsz (aminek esetleg a szabad nyílás magassága is kellemetlen lesz) vagy a falakban az áthidalókat is át kell rakatni. Ez még tovább is fodrozódhat, mivel azon a részen előfordulnak elektromos vezetékek, és így tovább ...

[ine616]

Kedves Fórumozók!

Adott egy kb. 100 éve épült "tornácos parasztház", amit az eltelt években elég szépen felújítottunk, korszerűsítettünk. A gyerekek növekedésével azonban kezd szűkössé válni. 1-2 éven belül növelni kellene a lakóteret. A vízszintes terjeszkedés a HÉSZ miatt nem igazán játszik (9,5 m széles a telek, 6 m az előírt oldalkert távolság...)

A ház fafödémes. 20x20-as gerendákból áll. A megvételkor szakértővel megnézettük a födémet, szerencsére jó állapotnak örvend. A tetőhöz néhány éven belül hozzá kellene úgyis nyúlni, adja magát a lehetőség, hogy felfelé bővítsünk.
Az lenne első körben az elvi kérésem, hogy a fafödém terhelhetőségére információkat merre lehetne találni? Illetve létezik olyan megoldás, hogy a fafödém fölé készül egy beton födém? Pl. hogy nagyobb bútor is el lehessen a tetőtérben helyezni?

Tudom ezek mint szaktervezői feladatok, engem csak elvi szinten érdekelne.

Köszönöm!

[istvan62]

ine616 eredeti hozzászólása

Kedves Fórumozók!
... Az lenne első körben az elvi kérésem, hogy a fafödém terhelhetőségére információkat merre lehetne találni? ...

Erre nagyon egyszerű a válasz: a statikusnál. A helyzet az, hogy a fagerenda teherbírása a megadott keresztmetszeten túl függ a fajtájától, kiosztásától, fesztávjától, sőt még a tetőhöz kapcsolódó kialakítása is bele kavarhat a képbe. Ezeken túlmenően nem elegendő a teherbírással foglalkozni, mivel fafödémnél az esetleges térfogat növelés miatt szükséges térdfal magasítást is máshogy kell kezelni mint vb szerkezetnél.
Létezik olyan megoldás, hogy a fafödém fölött új nehézfödémet készítünk, de azt alaposan végig kell gondolni (egyébként nem ritka megoldás) Az sem helyből elvetendő gondolat, hogy szükség esetén a fagerendák sűrítésével erősíteni a meglévő fafödémet.