Vályogfalak

[sbs]

Olvasom a fórumot, és meg lett említve a vályogfal. Aztán eszembe jutott ez a szörnyű árviz, ahol sorra dőlnek össze a házak.
Van aki még egyáltalán épit ilyen házakat? Van erre igény? Ha igen nem szívbajos aki ilyet kér....

[ebaladar]

Romantikus okokból nagy néha van rá igény. Ott nem építünk ilyet, ahol elöntheti a (bel, ár) víz. Amúgy a vályog egy igen jó építőanyag, főleg az ilyen nagy hőingadozásoknál. Vannak már azért stabilabb megoldások hasonló hőtechnikai tulajdonságokkal.

[Gábor]

Én ebaladártól kérdezném, hogy új lakáshoz használhatunk vályogot? Vagy netalántán ha van egy vályogprés gépem, akkor én ezt a terméket bevizsgálás nélkül eladhatom? Van rá engedélyeztetés? A tevékenységünkben van építőanyag gyártás ilyen témakörben...

Mostanság elég sokan jönnek hozzám, hogy nem nagyon van melójuk és már csak a saját garázsomhoz is elkezdeném megcsináltatni a vályogot. Lehet, hogy régies, de ezt nem nagyon kell szigetelni. Szerintem nagyon jó anyag. Azért a mi házunkban sincs klíma nélkül 24-25 celsius. Ott ahol voltam, ott hűtés nélkül megcsinálták... Télen pedig ugyanennyi...

[ebaladar]

Az vonatkozik rá, amit a könnyűszerkezetes házakhoz írtam. Nyűgös, de nem lehetetlen.

[istvan62]

Az ÖKO építészet keretében szerintem ismét növekszik a felhasználása, bár ennek is ismerni kell a tulajdonságait. Elvileg itt is igaz, hogy építési célra csak ÉME engedéllyel, vagy szabványossági nyilatkozattal lehet építőanyagot felhasználni, de úgy látom vannak olyan gyártók akik már beszerezték.
Azt általában az emberek tudják, hogy a vályog érzékeny a nedvességre, és ezt a helyzetet valahogy kezelni kell. De szeretném felhívni a figyelmet még valamire. Ha vályogot emlegetünk, akkor a többségnek két dolog jut eszébe: jól hőszigetel, és olyan kemény hogy szikrázik benne a véső. No ez a kettő nem ugyan az az anyag. A vályogra is igaz, hogy a tulajdonságai a bele kevert anyagoktól függnek, minél jobb hőszigetelő, annál kisebb a szilárdsága. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy jó hőszigetelő képességű vályogtégla ne felelne meg egy földszintes épület teherhordó falazatának.
Korábban a neten vadászva ezt az oldalt jegyeztem meg a témával kapcsolatban:

http://fenntarthato.hu/epites/termek...ermeszetkozeli

[sbs]

ebaladar eredeti hozzászólása

Romantikus okokból nagy néha van rá igény. Ott nem építünk ilyet, ahol elöntheti a (bel, ár) víz.

Na ez azért is érdekes, mert sok helyen monták a 80 éves öregek a híradóban, hogy ilyen árvíz itt sose volt. Tehát nem lehetünk manapság biztosak abban, hogy a telek végében csörgedező 1 méteres patakocska nem lesz 3 év múlva dunai áradat......sajnos

[Gábor]

Elmentettem az oldalt köszi! Hát igen így van ez a víz! Nekünk kint a földünkön már két hónapja nem tud ráhajtani a traktor! Szerintem anyám hagyni is fogja a termelését. Azért furcsa, mert ott még sosem volt víz.


Nekem tetszik az öko építészet! Volt régebben egy műsor az ozone networkon és megvoltam vele elégedve. Sok jó ötlet a falazatokkal kapcsolatban.

Holnap elmesélem!

[sbs]

Nos összemazsoláztam némi anyagot a vályogról:

A Vályog története

A vályogot mint építőanyagot már az ókorban is alkalmazták. Legrégebbi használata a kínai nagyfal, amelynek első ütemét i. e. kb. 2000 körül vályogból készítették. (ez nem semmi!) A rómaiak a csömöszölt vályogépítési módszert erődítmények építésére használták. Az egyiptomiak sás- vagy nádrost erősítésű vert vagy vályogtégla falakat készítettek. Európában a vályogépítés elsőként Magyarországon kezdődött a vár- és erődítményépítéseknél, és itt jöttek létre a kővázas vagy kővel burkolt erődítményfalak.

Mi a vályog?

A vályog: agyag, homok és kisebb kavicsok keveréke. A vályog egy olyan betonszerű anyag, amely a kötőanyaga agyag. A vályog testsűrűsége (nedvességtartalmától fűggően) széles határok között változhat, és 1300-2400 kg/m3 , nyomószilárdsága 2-4 N/mm2 között lehet. Cementadagolással lehet a szilárdságot növelni és az időjárás-állóság is javul ez esetben. A javasolt cementadagolás az agyag 5-15%-a. A növényi és állati szálakkal - szalma, nád, sás, szőr stb. - kevert vályogban a rostok hasonlóan működnek, mint a vasalás a betonban, így a terhelhetősége nő. A hővezetési tényező értéke a testsűrűségtől függően 0,5-0,93 W/(m.K) között változik.

A vályogból előre gyártott vályogtéglák, vagy csömöszölt, vert vályogfalak, illetve fa-, kő- vagy téglavázas építési móddal-épületek készülnek napjainkban is.

A vályogfalak jó tulajdonságai:

- az agyag, illetve a vályog olcsósága,
- könnyű fellelhetősége,
- jó hőtechnikai tulajdonságai,
- előállításának kis energiaszükséglete,
- jó megmunkálhatósága és alakíthatósága,
- környezetbarát jellege,
- újrafelhasználható.

A vályogfalak hátrányai:

- vízérzékenysége,
- nagy zsugorodása és duzzadása,
- a kis húzószilárdságából adódó repedésérzékenysége

Hyper barátunk most már nekiállhat számolni: a leendő monolit födém súlya a vályog terhelhetőségével.... (na jó számolja ki ezt neki egy statikus...)

[hyper]

Sziasztok
sbs, hát a matekot hagyjuk annak akinek jól megy, nekem nem az erőségem, , mindenki másban ügyes és erős köszönöm a sok sok infót igaz hogy ne most fogok neki de mind ez elraktározódik bennem és mikor eljön az idő, bizony eszembefog jutni hogy milyen tippekkel láttok most el , a közetgyapot szigetelést nemigazán tudom elképzelni, a hungarocel ugye kemény rá a háló meg az a ragasztó vagy simitó réteg(nemtudom pontosan mit szotak rá tenni) és kész
a közetgyapot az puha nem?
ezt hogyan dolgozzák fel a falfelületre?

[istvan62]

A kőzetgyapotból is (ugyan úgy mint a polisztirolból) többféle minőség van. Más kerül a padlóba, más a tető alá, más a homlokzati vakolat alá. Ezeknek mindnek különböző tulajdonságaik vannak, tehát van olyan kemény is ami a padlóba megfelel. A homlokzatra felrakás technológiája teljesen megegyezik a polisztiroléval, csak az anyagok eltérőek.