Fadarazsak támadásban
 

Fadarazsak inváziója:

fadarazs

Május-Június hónapban a farontó bogarak szép számban kirepülnek a beépített faanyagokból. A beépített faanyag alatt elsősorban a födémet és a tetőszerkezet elemeit értem. A nagy fadarázs nevű bogár igen elterjedt kezd lenni az utóbbi években.
Hogy kerülnek oda ezek a bogarak, mit lehet róluk tudni:
Nagy fadarázs= Sirex gigas, irodalomban leírtak szerinti ismertető:
Fejük és mellük fekete, csak csápjuk sárga. A nősténynek citromsárga potroha hatalmas szuronyt és ibolyaszínű harántsávot visel, míg a hím potroha vörösesbarna, tövén pedig fekete.
Testhossza változik, a 4 cm-t is eléri, de vannak közöttük valóságos törpék is.
A pete lerakásától a lárva állapot, majd bábozódás és a kifejlett bogár kialakulásáig több év is eltelhet, 2-4 év.
Ezért esik meg gyakran, hogy a lárvákból kikelő állatok csak akkor bújnak ki a fából, amikor azt már feldolgozták Ha különösen szerencsénk van, megfigyelhetjük fenyődarazsunkat a peterakás munkája közben. Többnyire egy frissen kivágott fatörzsre vagy valami haldokló fenyőre repül, néha más tűlevelű fára is, lábaira magasan felágaskodik, fejét lebiggyeszti, potrohát felemeli és hosszú tojócsövét merőlegesen ereszti bele a fa kérgén keresztül addig, ameddig csak tudja, ameddig kemény fához nem ér s aztán a petéit tojócsöve csatornáján keresztül vezeti tovább, a fa belsejébe. Ha ezzel a munkájával elkészült s ez néhány percig tart, akkor másutt újból megkezdi a peterakást. Így válik a fa a kikelő lárvák lakóhelyévé, amelyek a fa belsejében, tehát a sötétben töltik el életüket. Többnyire fehérek, rövid végtagokat viselnek, amelyek azonban potrohukon hiányzanak. E helyett azonban utolsó potrohgyűrűjük hátrafelé erős, kemény tüskében végződik, amelynek segítségével a lárva a fákon könnyebben előretolhatja testét. Ezek a lárvák ugyanis a szó legteljesebb értelmében keresztülvágják magukat a fán, mialatt mindegyikük egy hosszú, kanyargós és egyre szélesbedő járatot épít, amelyet maga mögött ürülékével kitölt. Nem tudjuk pontosan, hogy mennyi ideig élnek a lárvák a fában, de mindenesetre betelik két év, amíg az állat járata végén bebábozódhat. Minthogy a fenyődarazsak más fenyődarazsakhoz hasonlóan csakis már pusztuló vagy kivágott fába rakják petéiket, nem sorolhatók a kártékony erdei rovarok közé. Csak technikai értelemben károsak, mert a lárváiktól szétrágott fát technikai célokra kevésbé vagy egyáltalában nem lehet használni. Megtörtént azonban nem is egyszer, hogy egészen friss és a mellett mégis apró lárváktól átjárt fát vettek munkába s azokat csak később vették észre. A lárvák azonban ilyen körülmények között sem zavartatják magukat, nyugodtan tovább dolgoznak és aztán bebábozódnak, úgyhogy egy szép napon a szoba padlójából vagy gerendázatából és bútorokból kikelő, fiatal állatok a háziak nagy csodálkozására és nyugtalankodására a szobában kedélyesen elkezdenek repülni.
A közönséges fenyődarázs (Sirex juvencus L.) többnyire fenyőfában él; nősténye fémfényű kék s potrohán narancssárga övet visel. Forró nyári napokon ez az állat is nagy tömegekben léphet fel és élénken zúg a fenyvesek felett.
.
A fekete fadarázs (Xeris spectrum L.) szintén az előbbi értelemben kártékony állatok közé tartozik. Mindkét neme fekete, sárga halántékfoltokkal és világos sávokkal a mellén. A Xeris-nemhez tartozó fajok csak egy tüskét hordoznak hátsó lábszárukon, míg a Sirex L. és Paururus Konow két ilyet. A Tremexek, melyek amazokkal rokonok, rövid, legfeljebb 16 ízű csápjaikkal tűnnek fel, lombos fában költenek, akárcsak a pajzsos Xiphydriák.
Bhrem:Az állatok világa így írja le őket.
További irodalmi adatok:
Jablonovszky 1897, és Pax1921-ben leírják, hogy a nagy fadarázs generációs ideje 2-4 év. Jelen esetünkben ez döntő, mivel a faanyag 1 éve került beépítésre a vizsgálat idején.
A generációs idő:az az időtartam, amíg a petéből kifejlett bogár lesz. Ennyi időt kell a faanyagban tartózkodni. Ez bogaranként változik. Peres ügyekben ez igen döntő, hogy hol és kinél ment a bogár a faanyagba. Amikor fertőzöttként építik be, akkor a faanyag forgalmazója, és a kivitelező is felelős.
A bogár csak a döntött, kéregben lévő faanyagot támadja. Érdekessége, hogy a petékhez gombaspórák tapadnak, amit a nőstény tesz rá, hogy a kicsinyek a gombabontott faanyaggal tudjanak táplálkozni.

A dolog lényege a kidőlt fenyők, amik a Tátrában akár évekig hevernek a földön. Ezek többsége nagyon fertőzött már a feldolgozás időpontjában.
A szóbanforgó ügyfél tetőszerkezetében 1 évvel a beépítés után jelentkezetek a bogarak.
Új házak esetén a következő év tavaszán érdemes megnézni, hogy vannak-e kirepülési nyílások a faanyagon, mert ekkor még tudunk reklamálni.
A beépítéskor már a tetőszerkezetében voltak a bogarak, ezt abból is lehetett látni, hogy a védőszer nyoma a kirepülési nyílásokban is ott van.
Külön érdekessége a dolognak, hogy a kivitelező még megadta a favédőszer nevét is, amivel kezelte az I. osztályúnak eladott faanyagot, ez egyébként színtelen lenne, de ehhez képest a fa kékeszöld színű volt, gondolom ezt jelzőszínnek használták. A baj csak az , hogy a sok hókusz-pókusz/-kókusz/ után is hemzsegnek a bogarak, az igen drága tetőszerkezetben.
A problémának azt látom, hogy a tényleges védőkezelés elmaradását valamilyen színezőanyaggal helyettesítik a kollégák.
A képeken rögzítettem a Tulajdonos által összefogdosott bogarakat, de a dolog érdekessége, volt, hogy a padláson is ott repkedtek nagy kövér bogarak.
Ezek nagyon agresszívek és nagy számban fordulnak elő. Igen komoly tetemes műszaki kárt okozva.