Engedély nélküli tetőtér beépítés buktatói

[Zsuzsa]

Engedély nélküli tetőtér beépítés buktatói, faanyagvédelmi szempontból:
A mai rendeleteink szerint nem szükséges a tetőtér beépítéshez engedélyt kérni az Önkormányzat Építési Osztályán abban az esetben, ha házunk 80 évesnél fiatalabb, nem készül kiugró ablak a tetősíkjában, nem akarnak héjazatot cserélni és egyéb feltételek adottak.
Ennek következtében elmaradnak az építésszel, statikussal, faanyagvédelmi szakértővel való együtt működés, a közös munka, az építkezést előkészítő tervezés időszaka. Az építkező szinte magára marad és jó esetben ismerőseivel beszéli meg a dolgokat, vagy szerez egy kivitelezőt, aki a maga felelősségére elkezdi az építkezést.
A bátor kivitelezők valójában úgy kezdenek egy munkába, hogy még azzal sincsenek tisztába, hogy mik lesznek a valós következményei, ha elrontanak valamit. Én a következőkben csak és kizárólag a faanyagvédelmi szempontokat fogom leírni, de aki statikus, vagy építész, az további szempontokra tudná felhívni a bátor és bizakodó építkező figyelmét.
Amikor az engedélyeztetés még divat és szokás volt, akkor a faanyagvédelmi szakértő levizsgálta a tetőszerkezet gerendáit, cseréptartóléceket, cserepet, vagy egyéb héjazatot, bádogozást, kémények állapotát, világítóablakokat, verébdeszkázatot, tűzfalat. Fontos információ a beázás helye, ideje, tartama.
A tetőszerkezet vizsgálatát kis vésővel kalapáccsal, faminták levételével végezzük, ez megmutatja, hogy a faanyag ép, vagy beteg, gombás, vagy rovarfertőzött.
A rovarokat a rágáskép, furatliszt, kirepülési nyílás alapján lehet azonosítani. A gombafertőzés a gombafonalak, termőtest, bontáskép alapján történik.
Farontó bogarakból elég sok féle fajta van, cincérek, kopogóbogarak, darazsak, szíjácsbogár, szú, stb.
Gombák a faanyag nedvességtartalmától függően tudnak megtelepedni, ezek a gombák egy károsítóláncolatban követik egymást, általában többféle károsító található egy-egy beázás után.
A tetőszerkezet csomópontjai lesznek fontosan és a befalazott részek érdemelnek feltárásokat. Lesznek olyan részek, amiket csak bontás után lehet látni, ilyenek a sarkok, a főfalon túlnyúló szarufavégek, a szarufák felső része.
Lehet, hogy találunk valami károsítót, vagy nem , ettől függően léphetünk tovább.
Födém vizsgálat:
Hogy zajlik a fafödém vizsgálata és miért pont így? A fafödém vizsgálatát a Faanyagvédelmi Szabályzat elírásai szabályozzák, ez azt írja elő, hogy a gerenda végeit a főfalak mellett fél méteres sávban fel kell tárni. Miért pont itt? A válasz az, hogy a gerendák ezen a 20-50 cm-es szakaszon fekszenek fel a falra. Ha ez a gerendavég el van korhadva, bogarak szétrágták, akkor a gerenda 4-5 méteres szakasza majd leszakad.
Fontos a fafödém borítódeszkázatának az állapota, ha borított gerendás a fafödémünk. Csapos gerendás fafödémnél is vannak olyan kritériumok, amik alapján az intézkedést meg kell hoznunk, ilyen a 4-5 cm-nél mélyebb károsodás, 3, vagy több egymás melletti gerendában.
Akármilyen gyanunk van a fafödém károsodásával kapcsolatban, lehetőleg forduljunk szakértőhöz, mert a födémet hiába váltjuk ki, az csak lefelé tud szakadni.
Minden esetben statikushoz kell fordulni, még a leszakadás előtt, ha gomba és rovarkárosítás van a födémen, tetőn.
A tetőszerkezet hibái esetén is lehetőleg hívjanak szakértőt, mert, ha kész a beépítés elég zavaró, ha bogarak rágcsálnak a fülünk mellett. A legrosszabb esetben szét kell szedni a beépítést, mert 5-10 év alatt a faszerkezet szétesik.
A védőszerek kiválasztása sem egyszerű, egyrészt szükséges tudni, hogy mit kell védeni és mi ellen. Kell-e megszüntetni fertőzést, vagy csak megelőzni kell?
Maga a védőszer felhordása is lehet többféle, mártás, permetezés, mázolás, egy a lényeg, hogy a szükséges favédőszer kerüljön fel.
A tetőtér beépítés legkritikusabb része a rétegrend, ennek a megsértése vezet a faanyag penészesedéséhez, a tetőtér túlmelegedéséhez nyáron, illetve a hideghez télen. Súlyosabb esetben gombafertőzés alakul ki.
Remélhetőleg segített a fenti írásom, hogy ezeket a hibákat el tudják kerülni.

[krisz1986]

Zsuzsa! Egy plus buktatot azért tegyél hozzá légyszives. Egy kajabáló rendes szomszédot aki fel is jelenti egyből az iletöt. Amugy mi a helyzet? Mert skypra nem irsz vissza. Eltüntél. Na majd csak megkerülsz.

[Zsuzsa]

Persze a szomszédokat is meg kell kérdezni, pláne, ha a tetőtéren több tulajdonos osztozkodik, nem szabad a másik lakás feletti tetőteret beépíteni.Társasházakban a Tulajdonos társak hozzájárulását érdemes írásban kérni a későbbi cirkuszok megelőzése miatt.

[krisz1986]

De a témád eleje az volt eleve engedély nélküli beépítés. Biztos mindenkinek akad jó akaroja. Amugy mesélj hogy vagy? Kert? Satöbbi? Vagy majd skypon! Az van az adatlapomon ami már él.

[Zsuzsa]

Az engedély nélküliség alatt azt értem, hogy az építkezés nem köteles Építési engedélyt kérni, ez mostanában jött divatba, gondolom költség kímélés szempontjából jónak tűnik, első látásra, csak arra akartam kilyukadni, hogy lehet, hogy a végén többe kerül, mint, ha szakvélemény köteles lett volna.

[Zsuzsa]

Ma hazánkban a jogi szabályozás a következő:1. Építési törvény 2.OTÉK Kormány rendelet, 3. 37/2007 ÖTM rendelet.
A három előírásból a Törvény a legerősebb, majd a Kormány rendelet és végül az ÖTM.Amikor egy tetőtér beépítéshez készülünk mind a három rendelet előírásait figyelembe kell venni. Sajnos, ha alaposan átnézzük a rendeleteket, akkor találunk joghézagokat, kiskapukat, aminek a végén elég súlyos következményei lehetnek.

[Zsuzsa]

építési jogszabályok

2012. április 12.
12:35

Tárgy
építési jogszabályok


Címzett

Küldve
2012. április 12., 12:00

ÉTV --- 1997. évi LXXVIII. törvény
OTÉK --- 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet
37/2007. (XII.13.) ÖTM Rendelet

hatáyos jogszabályok megtekinthetőek:
OPTEN Kft. - céginformáció, jogi információ, követelés adatbázis, partnerfigyelő, pályázati tanácsadás / OptiJusLight menüpont alatt
www.net.jogtar.hu
honlapokon
kissé más tördeléssel, de azonos tartalommal, ki-ki ízlése szerint

Az ÉTV III. fejezete: Az építési folyamat szabályozása, Az építményekkel szemben támasztott általános követelmények, 31. § felsorolása
OTK IV. fejezete: Építmények létesítési előírásai, Általános előírások, 50. §-tól jópár §.
37/2007 ÖTM rendelet 1. számú melléklete: szerintem itt a tartószerkezeti erősítés-változtatás SZÜKSÉGESSÉGE a mérvadó. Azaz NEM AZ, hogy megcsinálta-e, hanem az, hogy meg KELLETT VOLNA-E csinálnia?
Persze egyből adódik a kérdés, hogy akkor viszont ki dönti el a szükségességet?
Erre az én válaszom az, hogy az ÉTV és az OTÉK MAGASABB rendű jogszabály, mint az ÖTM rendelet, és az ÉTV-ben és az OTÉK-ban meg az van írva, hogy KELL, hogy az épület megfeleljen az állékonysági követelményeknek. Az építési hatóságnak meg KELL, hogy betartassa az ÉTV és az OTÉK előírásait.
Tehát: szerintem minimum annyi vizsgálatot el KELL végezni, hogy mi újság a tartószerkezetekkel, és ha az jön ki, hogy azok úgy jók, ahogy vannak, akkor ennyi volt a tervezés és a vizsgálat, ha meg az jön ki a tartószerkezeti vizsgálatra, hogy az önmagában elégtelen, akkor jöhet az ilyen-olyan szintű terveztetés és engedélyeztetés az ÖTM rendelet 1. melléklete értelmében.
De az ÖTM rendelet, mint "miniszteri rendelet" NEM ÍRHATJA felül az ÉTV és az OTÉK általános megfogalmazásait.
Szerencsés lenne az ÖTM rendeletet lecserélni, és nem ilyen szöveggel meghagyni, de ez kívül esik az én hatáskörömön.
Mert ez így kizárólag az ügyvédeknek jó, mert jó sokat tudnak keresni az egyes pereken --- de a perek a jogszabályi környezetből fakadnak.
Az építtető elemi érdeke pedig a tisztességességéből és a látköréből alakul ki:
- ha valakik csak nyerészkedni akar, és eladásra épít, az nem figyel az előírásra,
- ha valaki szűklátókörű, az nem figyel az előírásokra (nem is érti, hogy pár év múlva pont ő miatta fog tönkremenni az egész)
- ha valaki tisztességes és bölcs, az meg betartja a szükséges előírásokat.

[Zsuzsa]

A fenti levelet egy olyan személy írta, ahol a Tulajdonos Társa beépítette a tetőteret, előzetes megkérdezése és beleegyezése nélkül.
Sőt még egy harmadik személy tetőterét is beépítette, akivel szintén perben áll.A per évek óta húzódik, közben jönnek a bírságok, visszabontásra való felszólítás, stb.
Gyakorlatilag nem történt tartószerkezeti vizsgálat.
Másnak a padlásterét is beépítette.
A feltett zsindelyen nincs szellőzés.
A betett szigetelő anyag kb.fele a szükségesnek.
Nincs rendes feljáró, mert ez építési engedély köteles lett volna, stb.

[istvan62]

Zsuzsa eredeti hozzászólása

Ma hazánkban a jogi szabályozás a következő:1. Építési törvény 2.OTÉK Kormány rendelet, 3. 37/2007 ÖTM rendelet.
...

Kiegészítésnek még egy néhány, amit az engedélyeztetésnél figyelembe kell venni:

• 1997 évi LVXIII törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
  
• 253/1997 (XII. 20.) korm rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
  
• 37/2007 (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építszeti-műszaki tervdokumentációk tartalmáról
  
• 191/2009 (IX. 15.) korm rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
  
• 193/2009 (IX. 15.) korm rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről
  
• 9/2008 (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi szabályzat kiadásáról (OTSz)
  
• 245/2006 (XII. 5.) korm rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
  
• 7/2006 (V.24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
  
• 45/2004 (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól
  
• Az építkezés helye szerint illetékes Önkormányzat építésügyi rendelete – Helyi Építési szabályzat (HÉSz)
  
• (Budapesten a Budapest Főváros Közgyűlésének 47/1998 (X. 15.) rendelete a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról)

A lista pikantériája, hogy a 37/2007-nek már csak a melléklete van érvényben, csak a 193/2009 hivatkozik rá! Az összes többi részét hatályon kívül helyezték. (Éljenek a jogászok! )

[Zsuzsa]

A jogszabályok a tartószerkezet állapotát kulcsfontosságúnak tartják, hogy meg kell-e erősíteni, vagy sem, közben nem kérnek szakértői véleményt róla!
Csak az építkezés és a használatba vétel után dől el, hogy jó-e a tartószerkezet, vagy szét kell bontani mindent.
A látszólag leegyszerűsített ügyintézés hátránya, hogy igen súlyos anyagi kár éri az építtetőt, ha valami hibát vét, olyan ügyben, amihez nem ért.
Gyanítom, hogy aki a jogszabályokat hozta, az is inkább humán vonalon képezte magát.