Készházak faanyagvédelme, égéskésleltetése

[Zsuzsa]

Faanyagvédelem és az égéskésleltetés a készházak építése során


A hazai faanyagvédelmet szabályozó Kormányrendelet , a Faanyagvédelmi Szabályzat 9901/1982 MÉM értesítő 23, valamint az Országos Építésügyi Szabályzat alapján minden beépítésre kerülő faanyagot védőkezelni kell , attól függően, hogy milyen környezetbe kerül, a továbbiakban milyen hatások érik. A Tűzrendészeti besorolás az épületeket minősíti éghetőség szempontjából.

A jogi esetek között gyakrabban fordul elő a készházak építése során, hogy a faanyagvédelem részben , vagy teljesen elmarad. A 2004-es évben két perben találkoztam a kérdéssel. Az egyik esetben a Tervező által előírt védőkezelés maradt el. A Tervezői kiírás a gomba és a rovar ellen megelőző védőkezelést írt elő, és mivel az épület a II. Tűzrendészeti kategóriába esett égéskésleltetés is szerepelt a kiírásban.
A faanyagvédőszer helyett sárga növényvédőszert alkalmaztak felületi kezelésre, persze hatástalanul, ezért a következő év tavaszán már megjelentek a károsító rovarok. Ezek az építés óta eltelt 5 év alatt már tetemes kárt okoztak a szerkezetben, a tetőszerkezetben a födémben. A károsító bogár a fa döntése utáni időben került a faanyagba. A védőkezelés ebben az esetben megakadályozhatta volna a bogarak tömeges elszaporodását. A már takart, főfalakban lévő tartószerkezeti elemek utólagos védelme csak bontás után lenne lehetséges, ez nagyon költséges. Az épület sorsa a továbbiakban a szerencse kérdése, jó esetben nem rágják szét a bogarak a statikailag fontos tartószerkezeteket.

A másik peres ügyben egy engedélyeztetett készházat építettek fel. Számomra érthetetlen módon a faanyagvédelem és az égéskésleltetés nem merült fel, sem az Építési Engedélyeztetés, sem a kivitelezés során.

A faanyagvédelem le lett zárva azzal a ténnyel, hogy szárított faanyagot építettek be. Ez a művelet nem akadályozza meg a farontó gombák , vagy rovarok megtelepedését a későbbiekben. Annyit jelent , hogy a faanyag nem reped meg a száradás hatására. A faanyag mindig felveszi a környezete nedvességtartalmát, gyakorlatilag örökké él. A szigetelés hiánya, csőrepedés, beázás hatására vizesedik, penészek, gombák telepedhetnek meg rajta. A farontó bogarak egy csoportja kifejezetten a száraz faanyagot kedveli, tehát a szárítás nem akadálya a rovarok megtelepedésének. A készházak vázánál , a tetőterek beépítésénél és még számtalan esetben a faanyag el van takarva a beépítés után. A későbbiekben nem hozzáférhető, de ez a tény a bogarakat sem a gombákat nem akadályozza meg, hogy éljenek. A bogarak, gombák 4-5 év alatt jelentős statikai problémát is okozhatnak. A födém esetén a leszakadás komoly balesetekkel járhat. Az égéskésleltetés nem azt jelenti, hogy egy tűz esetén nem ég le az épület, de meghosszabbodik a menekülésre, tűzoltására alkalmas idő, ami esetleg egy család életét mentheti meg. Az égéskésleltető faanyagvédőszer a hő hatására felhabosodik, hőt von el az égő anyagtól, ami inkább szenesedni fog.

A családi házak építése során elő van írva, hogy felelős műszaki vezető, és műszaki ellenőr is részt vegyen az építkezésnél. Az ország gazdasági helyzetét tekintve a legtöbben spórolnak a szakkivitelezők tekintetében is. A spórolás , a megfelelő szakmai ismeretek hiánya a vállalkozóknál több éves perekhez vezethet, ha a faanyagvédelem, égéskésleltetés elmarad, a gombák, rovarok , vagy tűz martaléka lesz az épület.
Gyakorlatilag az építtető a leginkább érdekelt abban, hogy a fenti problémákkal ne szembesüljön.

[istvan62]

Zsuzsa eredeti hozzászólása

... A családi házak építése során elő van írva, hogy felelős műszaki vezető, és műszaki ellenőr is részt vegyen az építkezésnél....

Kedves Zsuzsa!
Mielőtt minden érdeklődőt elvinne az infarktus, annyit pontosítsunk, hogy a műszaki ellenőr csak akkor kötelező, ha nem generál kivitelező dolgozik, illetve ha állami pénzt használnak fel.
Bár jobban meggondolva, nem sok kisépíttető finanszírozza meg a generál kivitelezőt, akkor pedig erre illene költenie