Fafödémre betonozás, és a következményei

[Zsuzsa]

A fafödémre betonozás és a következményei

fafodémrebeton
Ez a munkám régen volt már az 1980-as évek elején, mikor még a Faipari Kutató Intézetben dolgoztam, mint szakértő. Ez Intézeti munka volt. A lakóépület a belváros egyik igen szép épülete, a Vörösmarty tér 3.számú épületről van szó.
Nagyon lerövidítve, az esetnek csak egy részletére fókuszálva tudom ismertetni , a magam szemszögéből, részben azért mert már minden részletre én sem emlékszem pontosan, egyrészt másrészt a megoldást már nem közölték velem.
A dolognak az volt a lényege, hogy a tetőteret beépítette egy cég és használta, mint iroda helyiség. A tetőtérben attikacsatorna volt, az épület egyik sarkán befolyt a víz egy tartályba, majd egy vályúban elfolyt az épület másik oldalára és onnan kivezetődött az utcai ereszcsatornába.
Fontos eleme a történetnek, hogy csapos gerendás fafödém volt, erre betont tettek, ami a terhet viselte, a fafödém csak a saját súlyát, de azt ne felejtsük el, hogy a gravitáció miatt ez is le tud szakadni, és egy 6-7 méteres fagerenda súlya azért nem kevés. Még egy fontos dolog, hogy a fafödém, amikor leszakadt, minimálisan kettő, vagy három szakad le egyszerre, mert együtt mozognak.

A tetőtér beépítése megtörtént, aztán az első esőzést követően kiderült, hogy több víz folyt be a kelleténél, illetve a kifolyó cső átmérője kicsinek bizonyult, mert a víz az emeleti lakásba Niagara vízesésszerűen zúdult lefelé.
Persze a fafödém kellően elázott, jópárszor, mikor ez a mutatvány lezajlott, többször egymás után, a csapadék függvényében. Az említett szobába bementünk a statikussal helyszíni szemlére. Sajnos a statikus kolléga már nem él azóta, lelkemre kötötte, hogy ne szóljak semmit. Ezek után bementünk a lakásba, ahol egy idősebb Úr fogadott bennünket. Megtekintettük a falazatot, ahol a vízesés volt.
A parketta a szobában már a térdemig púposodott, mögötte csendesen a sarokba az iróasztal, melyet ezen a Gellérthegynyi magasságú parkettán lehetett megközelíteni.
Az idős lakót igen megviselte a dolog és aggódva feltette a kérdést, hogy Életveszélyben van-e?
Na ez a kérdés volt, amire én nem válaszolhattam, mint kiderült egy rövid beszélgetésből, az Úr, nem régen kapta a lakást az Önkormányzattól, mivel az előző lakásában a födém rászakadt, mikor a Wc-jén tartózkodott, ezt az esetet a Tv is leadta akkortájban.
Most faanyagvédelmi szempontból írom le mit lehetett látni: A fafödémről hyltivel a betont feltörettük, azon a keskeny sávon, ami nem volt beépítve, viszont ázott.
A fafödémben már elindult a korhadás és korhadéklakó bogár Dendrobium pertinax is volt, élő, a mintákból levett famintákból mászott elő.
A fafödém a beépítés előtt nem lett védőkezelve.
Igazán nincs boldog vége a dolognak, meg semmilyen végét nem tudok írni, ugyanis ilyenkor, csak ki lehet szedni alulról a csaposfafödém gerendákat, de nem tudom mi történt a valóságban.
Tanulság: a csatlakozó gépészetet gondosabban tervezzük meg.A fafödém lebetonozva is éli a maga éltét, aztán csak lefelé tud szakadni.

[istvan62]

Egy másik példa:
Az épület a '70-es években épült, érdekes módon a padlás alatti zárófödém tiplifád fafödém. 16-18 cm vastag gerendákból. Egy ilyen födém jó állapotban ideális esetben akár 1 tonna / m2 terhelést is elbírhat. Itt a fafödémre salakfeltöltést, és aljzatbetont készítettek, tehát a fafödém maradt a teherhordó. A tetőtér beépítése előtt hívtak tanácsadásra (nem lett volna engedély köteles), és készítettünk egy kis feltárást. Az alapján a teljes beton, és salak eltávolítását javasoltam, az eredmény a képen látszik:



A valóság sajnos még rémisztőbb. A faanyag gyakorlatilag teljes felületen olyan korhadt, hogy egy egyszerű 1 mm vastag drótot akadály nélkül 5 cm mélységig bárhol bele lehet tolni (szándékosan nem a nyomás szót használtam, mivel semmi ellenállást nem éreztem). A beton felülről lezárta a szerkezetet, és az alulról jövő párás levegő megtette magáét.
Tervezzük a födémcserét, más lehetőség nincs.

[krisz1986]

Érdekes dolgok ezek! Most csak egy kérdés? Amikor a feltárást végzitek te vagy a Zsuzsa hova nem érdemes lépni? Mert mint írtad ellenállás nincs! Gondolom itt is hemzsegnek a bogarak már? Biztos van valami mód arra,hogy mind a két oldalról megvédjük a födémet? Hát a tervezést pedig hosszú ideig tanítják az egyetemen. És ügylatszik itt sem érvényesült az az elv,hogy a tervező és az épületgépész tervező nem együtt gondolkodott. Mert ha együtt dolgoztak volna valószínű nem történtének volna ilyen És természetesen minden egyéb szakvélemény is elkészül akkor. Mert már feltételezhető a szakértelem és a pontosság!

[Zsuzsa]

Itt egyértelműen házilagos kivitelezés volt, és bontott faanyag épült be.A cikket én az engedély nélküli építkezésekhez írtam, Istvánt most hívták ki végre, gondolom egy két statikus már dobott egy hátast rajta.

[krisz1986]

Hát szerintem én is dobnék rajta egyet. Hát Zsuzsám őszintén szólva házilagos kivitelezés és pláne bontott faanyag. Kérdésem a következő hozzád: Bontott faanyagnál például én vásárolok és kikérem a véleményedet mert mondjuk az István barátom már megadta az áldását,Hogy vagy milyen eljárást alkalmazol aki szintén a legjobb baráti körömhöz tartozol (csak az idevágó szót nem találom de nem baj megoldom ezt is) szóval te hogyan ítéled meg vagy mi alapján ítéled meg nekem,hogy mondjuk 2-3 év múlva esetleg nem pottyan a fejemre az egész cucc?

[istvan62]

itt két különböző épületről van szó, csak a Zsuzsa által kezdett téma teljesen összevág a saját tapasztalatommal. Én először még lebetonozott állapotban láttam a szerkezetet, és az akkor készített gyors feltárás alapján javasoltam a rétegek elbontását. Amikor a bontás után meglátták az eredményt, a tulajdonosok ijedtségükben kerestek egy faanyagvédelmi szakértőt, és vele nézették meg. Az ő véleménye alapján hívtam ismét engem. A történet érdekessége, hogy a szakértő kolléga még rovar fertőzöttséget is talált a födémen, én már képtelen lettem volna megtalálni, olyan rossz állapotban volt a faanyag felülete.
Arra, hogy feltárásnál hová kell lépni, nincs általános, minden esetben biztos szabály. Különböző biztonsági előkészületeket lehet tenni, de igazából az ember elsősorban abban bízik, hogy a szerkezet még nem szakadt le, tehát van valamennyi tartása, ezek után pedig oda kell figyelni, hogy ne bontsunk olyat, ami gyengítheti. Ehhez a konkrét problémához a gépésznek semmi köze. Itt kifejezetten arról volt szó, hogy a belső oldalon párás meleg belső tér, a külső, hideg oldalon pedig a szerkezetet lezárták betonnal. Ez ideális összeállítás a szerkezeten belüli pára kondenzációhoz, ami nem kedvez a faanyagnak.

[Zsuzsa]

csaposfodem

Ezeket a képeket készítettem, mert a tető is bontott anyag és ráadásul rajta van a födémen a tető súlya is.A blogomban egy sor hibát felsoroltam, még, jó, hogy nem szakadt le valakire.

[krisz1986]

Akkor ha nem szakad le egyik se mindig mondhatjuk az őrangyalunk ismét segített.

[krisz1986]

A képeket is megtekintetem és ezek a képek is rávilágítanak a faanyagvédelem mennyire fontos! és szolgáljon oktató jelegűleg azoknak is ezek a képek akik ide kattintanak és építeni szeretnének meg mindenkinek!

[istvan62]

Tényleg egymást kerülgettük