Engedélyhez nem kötött tetőtér beépítés hátrányai
 

Tetőtér beépítés fafödémre, engedély nélkül –előnye -hátránya
A jelenleg hatályos jogszabályok szerint nem kell építési engedély, ha a tetőtér beépítés során az ablak nem bontja meg a tetősíkot. Ez a cikk megpróbál rávilágítani arra, hogy nem minden jogszabály szolgálja az érdekünket.
Ez persze nagyon jó, nem kell engedélyhez terv, faanyagvédelmi szakértő, statikus, meg építész sem. Majd jön a kőműves Józsi és burkol, falat rak, meg villanyt szerel, jó magyar szokás szerint, persze áfa nélkül, meg számla nélkül.
Már több fejezetben írtam egy ismerősöm esetéről, ami végeláthatatlan peres üggyé alakult:
A felesége beépítette a közös családi ház tetőterét, a válás után, 4 éve,2008-ban és azóta pereskednek, mert a volt férj visszabontást kérne, a feleség meg bizonygatja, hogy milyen jót tett. A kivitelezőnek semmi papírja nincs egyébként és nem volt olcsó sem, de elég sok mindent elrontott, az ára fordított arányban állt a minőséggel.
1.pont:ha nincs számlánk, a kivitelező, akkor is felelősségre vonható, a munkavégzés a nagy érték miatt garanciális. Ne legyünk restek reklamálni. Itt a háziak sajnos egymásra haragszanak, nincs párbeszéd, pedig a kivitelező felelősségre vonása javasolható lenne. Fele a hőszigetelés, nincs szellőzés a zsindelyen, stb.
Gyakorlatilag 2 pert kellett indítani, mivel, ha nem kell építési engedély, be lehet építeni bárkinek a tetőterét, ehhez sem kell engedély-de nem akarok ötleteket sugallni.
Az esetet most a fafödém szempontjából vizsgáljuk:
Képzeljük el, hogy van egy borított gerendása fafödémünk, alul-felül borítódeszkázat határolja, a tetején döngölt agyag.
A gerendák 15x15 cm-es átmérőjű fenyőgerendák, közel 10 méter hosszúak. A tető-födém egybe van építve, ez azt jelenti, hogy a tető kötőgerendája egyben födém gerenda is. Az épület kora 60 év.
Faanyagvédelmi szempontból a 10 méteres gerenda két vége 25-30 cm-es sávban fekszik fel a főfalakra. Ha itt elázott, gombásodik, vagy bogarak rágják már nincs meg a hasznos keresztmetszet.
Visszatérek a peres ügyre, Iü.statikus volt kinn és a következőt írta le, amiben biztos igaza van, sokat számolt hozzá, kétségem nincs az igazságtartalma felől.
Azt írja , hogy az építés idején MSZ 15000 szerint 1, 5x 150 kg/nm = 225kg/nm volt előírva terhelhetőségnek.
2011 óta az EUROCODE szerint 1, 5x 200 kg/nm=300kg/nm az előírt teherviselés.
Tsz 01-2010 szerint itt csak TŰRHETŐ a födém teherbírása, korlátozást kell elrendelni.
A korlátozás, hogy a válaszfalak melletti 1-1 méteres sávban 255Kg/nm a terhelhetőség.
Kétségem nincs felőle, hogy ez így biztos igaz, de megkérdezném, hogy az az építkező , aki engedély nélkül beépíti a tetőterét ismeri –e az Eurocodot, vagy a födém terhelhetőségét?
Egyik oldalról szigorodnak az előírások, a másik oldalról egy minimális vizsgálatot sem kell lefolytatni, milyen a fafödém állapota.
A nagyobb baj, hogy a fafödém lefelé fog szakadni, ha nem elég strapabíró.
Nem kellene megváltoztatni ezt a jogszabályt, mielőtt nagyobb balesetek lesznek?

re: Engedélyhez nem kötött tetőtér beépítés hátrányai
 

Tegnap ismét beszéltem az alperessel, /férfi/, aki szíve és igazságérzete szerint a tetőtér beépítés vissszabontását kéri.A visszabontást nem mondja ki a bíróság, mert ehhez nem elég a Tulajdonjog sértés, sem a beépítés műszaki állapota, illetve hibái nem lettek ezzel a szakértéssel igazolva.Mivel a szakértő nem utalt rá, hogy a zárófödém faanyagvédelmi vizsgálata kellett volna.Jogszerint nem , de a valóságban igen szükséges, mert rovar, vagy gomba lehet a gerendákban, és akkor már nem olyan a teherbírása, sem a hasznos keresztmetszete.Egy ilyen korú épületnél az avulás, a faaanyag kora miatt jelentős, az új állapothoz képest.Nagy probléma, hogy a szakértés nem vonatkozott a tetőtér beépítés egészére kiragadott egy részletet és azt vizsgálta.A bírósági eljárások sajnos igen nehézkesek és lassúak.Egyébként 80 éves épületnél már kötelező a faanyagvédelmi vizsgálat, bár megint itt az ellentmondás, hogy egy ilyen esetben melyik rendelet erősebb.A fafödémnél, jelen esetben az lett volna a korrekt eljárás, ha fél méterenként betesznek egy új 15x15 gerendát.Akkor teljesül az Eu szabvány. A per során elhangzott, az az álláspont is, hogy adják el a házat így, ahogy van.Hát ez is újabb etikai kérdéseket vet fel.Csak úgy lehet, ha a vevőnek feltárják a valós helyzetet, ezt akár lefotózzák, leírják a későbbi perek elkerülése végett.

re: Engedélyhez nem kötött tetőtér beépítés hátrányai
 

A fenti témához tartozik, hogy kis fogópárokat is beépített a felperes.Na ez egy újabb vitaalap, mert szerkezeti tartóelem, ehhez EGYSZERŰSÍTETT ÉPÍTÉSI engedély kell.
Ha tartószerkezethez nyúl valaki, ez a fajta engedély szükséges.
A gyakorlatomból látom, hogy van, aki a héjazat cseréhez is engedélyt kér.
A tegnapi nap során telefonált egy olvasó, hogy héjazat cserét végzett és feljelentette valaki, sőt képeket is készített az építkezésről, de kiderült, hogy egy talpszelement cseréltek.Ebből már feljelentés lett a Fővárosi Építkezési Felügyelőségnél.

Minden kedves építkezőnek csak azt tudom tanácsolni, mielőtt egy cserepet is levesz, menjen be az Építési osztályra és tájékozodjon, sajnos van mindenhol egy-két szomszéd, aki megteszi helyette, és az már sokba kerülhet.

re: Engedélyhez nem kötött tetőtér beépítés hátrányai
 

A sok hasznos tudnivalót gyorsan kiegészítem azzal, hogy az egyszerüsített építési engedély már a múlté, év eleje óta ezt az eljárás fajtát törölték a rendszerből. A szerkezetet érintő munkák építési engedély kötelesek.
A héjazat cseréje nem engedély köteles, de a helyi szabályozás alapján lehet, hogy csak városképi vélemény alapján végezhető.
A lényeg, hogy tényleg érdemes előre érdeklődni, egyeztetni.

re: Engedélyhez nem kötött tetőtér beépítés hátrányai
 

Kedves István, az egyszerűsített engedélyeztetést ráadásul az évek óta húzódó peres ügyben, a Kormány Hivatal írta, 2013.07.11-i dátummal.

Nagy a zűrzavar néha.

re: Engedélyhez nem kötött tetőtér beépítés hátrányai
 

Lehet, hogy 2013 január 1 előtt indított eljárásként kezelik...

re: Engedélyhez nem kötött tetőtér beépítés hátrányai
 

Kedves István, valóban a peres ügyekben, a per tárgyát képező ügyben az akkori jogszabályok szerint kell eljárni.

re: Engedélyhez nem kötött tetőtér beépítés hátrányai
 

Kedves Zsuzsa, a köv. kérdésem van. Adott egy öreg ház amiben két lakás van egy osztott telken. Mindenkinek saját kertrésze. Ezt a lakást szeretném megvenni és amikor kimentem megnézni az ingatlant akkor a szomszéd néni közölte hogy az eladó engedély nélkül építette be a lakása tetőterét illetve a közös tetőteret és ő ezért 3m ft-ot követel. a ház (azt hiszem fa födémes) és a beépítés maximális tehát a cserepekig tart +2 tetőablak. papirokon csak a foldszint szerepel. A nő azt állítja hogy a beépítés túlnyúlik az ő padlásrészére de az egymás fölött lévő két szélső fürddőszoba lefelé menő csövei szerint nem nyúlik át.

kérdésem hogy megvehetem-e vagy tényleg jogtalan tulajdonrészt szereztem a közös tetőtérben és ő ezért visszabontást követelhet? neki kell kezdeményezni a pert és ő fizeti a perktsg-et?
köszönöm

re: Engedélyhez nem kötött tetőtér beépítés hátrányai
 

Laci 73!
Ez az ingatlan nem jogtiszta, ez azt jelenti, hogy a fentiekben leírtak alapján a néni tetőterét jogtalanul beépítették.Ezért ő jogi úton kártérítést kérhet, vagy a visszabontást.A bírósági kiadások a vesztes felet kötelezik fizetésre, perköltség, büntetés, ügyvéd, stb.Egy ilyen per évekig húzódhat, jobban jár, ha visszaáll a vásárlástól.
A másik kérdés a beépítés hibái, amit nem tudhatunk.Ilyen előzmények után milyen a fafödém állapota, a bent maradt tetőben milyen bogarak vannak, van -e kellő szigetelés, stb.Ha nyugodt éveket akar magának jobb, ha kimarad ebből az ingatlan adásvételből.