Betonkészités szakszerüen .

[Zoli Nagyvárad]

Talán profiknak is érdekes , amatőröknek mindenképp : házilag hogyan készitsünk minőségi betont .
1. A viz - ezt gyorsan letudjuk - minimum csap/ivoviz minőség , pocsolya , esőviz meg ne forduljon senkinek a fejében , bár még a csapvizet is érdemes lenne egy laboranalizisre elvinni , egyáltalán nem mindegy a Ph értéke + egyéb szennyezések .
2. A homok - zuzott kőzetek - már öszetettebb tanulmány anyagát képezik .Hamarosan alakalmam lesz homokfuvásra használt kvarchomokbol dolgozni - biztos jobb mint a mezei . Mi is a lényeg itt , mikroszkóp alatt vizsgálva az anyag szilárdsága valamint a szemcsék szilánkossága - mondom ezt mert az egyik kedvenc tehnikám a friss zuzalék , igaz a pepecsmunka netovábbja - vastag acéllemezen 10Kg os kalapácsal zuzom az 1-5 cm átm. kavicsot . Igen jó minőségü betont lehet belőle késziteni még ugy is ha fele fele arányban kevered : zuzalék / homok . Nyilván ég és föld hogy "ragadnak össze " az érdes szilánkos ill. a sima gömbalakra lekoptatott szemcsék .
A homok fagyállosága ill. szennyezőanyagtartalma is sokat nyom a latba , amennyiben szemmel láthatóak a föld , agyag rögök - gondolom nincs kedved (mondjuk) 20 mázsa homokot átszitálni - vissza a bányatelepre .
3 . Cement - ne legyen tul régi , nedves helyen tárolva - megöklözöd , gumikalapácsal püfölöd - ha (helyenként) kemény - talán féláron át lehet venni . 10 éve "kintfelejtett" ( 3 raklap ) házépiő Lafarge -ot mentettem meg tőlünk a cégtől , mindeki azt monda felejtsd el nem jó az semmire - de tévedtek ! Szálká
sitó kondiedzés a nagykalapáccsal átzuzni , sovány ill aljzatbetonnak igen jó , de adagolhatod a rendes betonba is - a "magja" a legtöbb zsákban még puha volt .

A tehnológia : 45 fokba a b.keverő dobja , inditod , a slag végét lefogod ujjal kb. 2/3 a a vizmennyiségnek bele , spriccelve , ezáltal tisztitod is a dob belsejét , apránként (!) lapátolod bele a cementet , nem szabad csomósodjon mikor már homogén apránként bele a homozuzalék , forgás közben csökkented a dob dölésszögét ameddig csak lehet , épp hogy ne essen ki az anyag belőle , ez eddig 3 perc nem többb - pihentetés 3-5 perc - 3 perc keverés felvizelés a végleges koszisztencia beáliitása + még 1 3 perc pihentetés keverés ciklus , forgás kozben ürités a talicskába/vederbe .

Bedolgozás , utókezelés ... maradjon nektek is téma ...

[istvan62]

Néhány info a téma hivatalos oldaláról megközelítve:

• Régen az okosok azt mondták, hogy az a víz jó, amit a ló megiszik (és ő állítólag ilyen szempontból nagyon finnyás)
• A beton készítésekor a cementnek minden egyes szemcsét teljesen körbe kell vennie, ezért minél apróbb eloszlású az adalék szemcsemérete, annál több cement kell az azonos szilárdságú beton eléréséhez. Ez az oka annak, hogy a kisebb szemméretű, azonos szilárdságú beton drágább.
• Ha össze is töröd a megcsomósodott cementet, és találsz a közepében por állagút, jó esélyed van arra, hogy a megcsomósodott részben lévő döglött szemcsék csak szaporítják azoknak az apró összetevőknek a tömegét, amiket a jó cementnek össze kell fognia. (mintha túl iszapos lenne a sóder)
• A beton szilárdságának másik fontos meghatározója a víz / cement tényező, vagyis a keverékben lévő víz, és cement aránya. Hígabb konzisztencia esetén a cement mennyiségét is növelni kell az azonos szilárdság eléréséhez. (jobb betonüzemek szállítólevelén az is rajta van, hogy a helyszínen vizet adni a betonhoz tilos, és ha ezt kérik, akkor a csak úgy teszi meg a szállító, hogy a papírokra feljegyzi)

[Zoli Nagyvárad]

talán jártasabb valaki a témában , milyen vegyszeres tisztitás jöhetne szóba , kivül - belül keverők silók stb. tisztitására ? Lenne a sósavnál valami jóval hatékonyabb ?

[istvan62]

Ilyen feladattal személyesen még nem találkoztam, így csak próbálok okoskodni, és én nem vegyi oldalról közelíteném. Fontos különbség a beton és a tartályok között, hogy a tartályok általában jóval rugalmasabbak a betonnál, így ha valahogy el tudjuk érni a tartály rezonálását, akkor a beton előbb - utóbb leválik.(lásd ultrahangos fogkő eltávolítás)

[Zoli Nagyvárad]

Szomszéd karbantartó lakatos betonüzemben , ők savazni szokták , gondolom a vegyipar is fejlődik , csak lenne valami jobb a sósavnál .
vegyszer + 300 Bar - os vizsugár lenne még egy megoldás de senkinek a környéken nincs ekkora teljesitményü gőzborotvája .

[Titi]

Sziasztok!

Adott a fűtéskész családiházunk, amit január közepén átadtak. Elkezdtük befejezni a házat és, ahogy több időt töltünk el ott, folyamatosan jönnek elő a hibák. Az egyik ilyen hiba, hogy mozog az aljzatbeton. A cég 6 cm aljzatbetont elkészítésére tett vállalást. Lesz egy épített zuhany, aminek kihagyták a helyét és megtudtam mérni a beton vastagságát, ami nagyjából 4 centiméter. Önmagában nem ez a fő gondom, de több helyen kopog és, ahogy fent írtam mozog az aljzat a ház több részén is, amikor sétálok rajta. A kérdésem az lenne, hogy ez normális így? Jelen formában nem tudom, hogy maradna meg a hidegburkolat a padlón. Egyébként van padlófűtés is. Oda hívtam a felelős műszaki vezetőt és szerinte ez belefér. Sőt látott már ennél rosszabbat is. Mielőtt megkeresem a főnökeit, szeretnék tájékozódni jogos-e az aggodalmam, hogy ez később még nagyobb fejfájást okozhat?

Előre köszönöm a válaszokat!

Üdv,

Attila

[istvan62]

Szia!


A csatolt kép sajnos nem látszik, de a leírtakból a lényeg érthető.
A felelős műszaki vezetőnek azt az állítását meg tudom erősíteni, hogy lehet látni ennél rosszabbat is, de ez még nem jelenti azt, hogy a kivitelezés megfelelő lenne.

Az első kérdés az, hogy hogyan készült az aljzat, mert az aljzatokat két fő csoportba oszthatjuk: betonok, vagy esztrichek. A különbség ránézésre, különösen kívülállók számára minimális.
A beton aljzat jellemzően helyszíni keverés sóder + cement + víz. Az esztrich gyárilag előkevert zsákos anyag, finomabb szemszerkezettel, és egyéb adalékokkal, amihez a helyszínen csak vizet kevernek.

A beton aljzat minimális vastagsága 5 cm, de ha padlófűtés van benne, akkor min 6 cm. Az esztrich valamivel lehet vékonyabb, de a padlófűtés esetében a 4 cm annak is kevésnek tűnik.

Emellett a járás közben észlelhető mozgás azt a kérdést is felveti, hogy az úsztató réteg (polisztirol szigetelés) milyen minőségű, mert lehet hogy az is gyenge. Ha a csomagoló fólián lévő adatlap már nem elérhető, akkor segítség lehet, ha a maradék között, vagy bármilyen módon előkerül egy polisztirol lap széle. A gyártók a bála élén egy színes csíkkal (piros, sárga, ...) jelölik a minőséget, ami a lap nyomószilárdságát is mutatja.

Azt még hozzátenném, hogy ezeket kőműves szempontból írtam, és ez az elterjedt, működő gyakorlat, de találkoztam már olyan fűtésrendszer leírással, ahol a padlófűs gyártója 8 cm beton vastagságot írt elő, a cső fölött, ami már legalább 10 - 11 cm vastag aljzat vastagságot jelent.

[Titi]

Köszönöm a választ! Megpróbálom a képet még egyszer.

https://i.imgur.com/UYHvKqF.png

[istvan62]

Ez megerősíti az eddig elhengzottakat

[istvan62]

Sajnos eszembe jutott még egy vetülete a kérdésnek, ami egy nagyobb problémát is behozhat a megoldás keresésébe, de ehhez egy kicsit a kivitelezés részleteit is ismerni kell. Amikor elkezdik falazni a teherhordó falakat és elérik a megfelelő magasságot, kijelölik a "métervonalat" (ómagyarul ezt nevezik vóglisznak). Ez a végleges padlóburkolat szintje feletti 1,0 méteres magasságot jelöli. Ennek azért van jelentősége, mert a szerkezeti födémben még lehetnek egyenetlenségek (1-2 cm eltérés még teljesen normálisnak tekinthető, de több is előfordul), a padlóban, a szerelvények elhelyezésében, vagy a nyílások kialakításában ez már nem megfelelő. Ezeknek a munkáknak a túlnyomó többségét még akkor kell elvégezni, amikor sem padlóburkolat, sem aljzatbeton nincs, így a métervonalhoz lehet mérni a helyzetüket.

És ebből következik a nagy kérdés. Amennyiben az aljzatbetont a métervonalhoz igazították, akkor elképzelhető, hogy nincs hely vastagabbnak, mert a 6 cm aljzatbeton mellett esetleg nem fér el a burkolat vastagsága a teraszajtó, vagy a belső ajtók lapja alatt.