Idézet:
istvan62 eredeti hozzászólása
Sziasztok!
Másrészt tartok tőle, hogy a közvetlen környezetében (5-10 m?) a kifújt levegő hőmérséklete miatt megváltoztatja a mikroklímát. A téli -20°C esetén kit érdekel, ha -30°C-ot fúj? Viszont tél végén, a +10°C-ban kifújt 0°C-os, vagy nyáron klimatizálás esetén a +30°C-ban kifújt +40°C levegő már biztosan hat a környező növényzetre.
|
Túl vagyok már jó pár levegős hőszivattyún, de ilyen problémákkal még nem találkoztam. Szerintem ez olyan környezeti hatás lehet mint a Dunába öntött forró tea.
Ha már hőmérleg, akkor a levegős hőszivattyú okozza a legkevesebb zavarást a környezetének. Ez ugye a környezetéből von el hőt és a ház fűtésére használja.
Hasonlítsunk össze két egyforma házat amit hőszivattyúval ill. kazánnal fűtünk. Házaink hővesztesége legyen 3 egység.
Levegős hőszivattyú esetében 2 egységnyi hő a környező levegőből származik és egy a hőszivattyú áramfelvétele ami teljes egészében a ház fűtésére fordítódik. A helyi zavarás egy egység pozitívban mivel ez az áramfelvételből adódik.
Kazán esetében a kazán teljes teljesítménye a környezetet melegíti jelen esetben 3 egység a zavarás.
Én ebből azt a következtetést vonom le, hogy a kazános zavarás nem volt jelentős a környezetünkben, akkor a hőszivattyú jóval kisebb változást generálhat.
Remélem érthető volt a magyarázat.
Az hogy mi származik megújulónak az csak nézet kérdése. A pellet szerintem kimondottan káros, és környezet szennyező, de ez az én véleményem. A hőszivattyú lehet kevésbé környezet szennyező, ez attól is függ, hogy az elektromos energia mennyire tiszta erőműből származik. (szenes vagy vízi)
A levegős hőszivattyú a városban szerintem kimondottan kívánatos, mivel ott semmilyen szennyezést nem bocsát ki. Ezzel a levegő lehet tiszta is.
Ha már építésznek írok. :-)
Sokkal károsabbnak tartom a ma elterjedt nézetet, hogy betonozzunk le mindent, még a betont is!