Természetesen, a telek szélessége, és a minimális oldalkerti méret meghatározza az épület max szélességét, de hosszában is az előkert mérete, hátsókert mérete is meghatározott. Sőt Bp III. kerület hegyvidéki részén találkoztam olyan szabályozással, ahol meg bolt határozva az általánosan megengedett építmény magasság, és a térképen bejelöltés a hegytető területét, az abba belenyúló épületeknek pedig kisebb építmény magasságot engedélyeztek. A mi esetünkben ez a terület a telek hátsó részét érintette, ezért, ha ki akartuk használni a megengedett nagyobb építmény magasságot, akkor hátul nem a hátsókerti méretet kellett elhagyni, hanem annál többet, hogy ne lógjunk bele ebbe a sávba.
Egyébként itt találkoztam egy matematikai abszurddal. Az építmény magasság számításnál az épület magasságát körbe átlagoljuk, és sokszor előfordul lejtős terepen, hogy az építmény magasság mellett a legmagasabb homlokzat megengedett magasságát is meghatározzák. Itt úgy volt meghatározva, hogy az átlagra nagyobb értéket engedtek meg, mint a legmagasabb homlokzatra.
Ezt magyarázd meg!