[sbs]

A talajra hullott csapadék egy része elfolyik, más része behatol a talajba és a talaj üregeiben lefelé folyik mindaddig, mig olyan réteghez nem ér, amely tömöttségénél fogva a vizet nem ereszti át. Itt a viz meggyülik, a talaj összes üregeit kitölti és a talajvizet szolgáltatja.

A talajviz szintje a külszin alatt nincs mindenütt egyforma mélységben, alakja általában véve követi a térszinét. A talajviz szintjének éppúgy megvannak a dombjai és völgyei, mint a térszinnek, csakhogy a lejtők általában véve kevésbé meredekek. Ott ahol a térszin és a talajviz szintje érintkeznek, a viz kiszivárog és forrás keletkezik.

A talajviz nem áll, hanem a nehézségi erő hatására mozog. Mozgása nagyon lassú és attól függ, milyen nagyok a talaj likacsai, mekkora a lejtő hajlása és milyen a viz hőmérséklete. Minél nagyobbak a pórusok, minél meredekebb a lejtő és magasabb a viz hőmérséklete, annál gyorsabb a viz folyása.

A talajviz felszine soha sincs állandó mélységben. A csapadék mennyisége, a légköri nyomás és a hőmérséklet lényegesen befolyásolják állását. Esők után a talajviz magasan áll, száraz időben mélyebben. A mi éghajlatunk alatt a talajviz szintje tavasztól őszig esik, esése több métert is kitehet.

Mindezekkel jó tisztában lenni, hiszen az időjárás egyre csapadékosabb évről évre, és elég sok ehlyen építkezünk talajvizes környezetben!