[istvan62]

Itt első körben a gépész kollégák, és a szolgáltatók szempontjai jönnek. Ha jól látom, nem saroktelek, (bár a forma alapján az lett volna az első gondolatom) mert saroktelek esetében azzal kezdődik, hogy melyik utcából van lehetőség a bekötésre. Mivel nem saroktelek, így ha jól tudom, csak a csatornánál lesz kérdéses, hogy hol van az utcán akna, amire rá lehet kötni. A telek tulsó végéig nem érdemes elszenvedni. Az elektromosnál kérdés, hogy földkábel, vagy légkábel? Sok helyen már csak földkábelt engednek.

Az egyes közmű vezetékek között védőtávolságokat is kell tartani, és a keresztezéseknek is vannak szabályai / kötöttségei.

Az biztos, hogy a vízóra aknát nem szabad ennyire behúzni, az a telekhatártól 0,5 méter.

A villanyóránál, és a gáznál érdekes lehet, hogy helyileg hol van a telek. Korábban voltak olyan eltérések, hogy egyes szolgáltatói területeken a villanyórát úgy kellett elhelyezni, hogy a közterületről leolvasható legyen. Régen a fővárosban a gázmérőt csak az épületen belül lehetett elhelyezni, később felárasan engedték a szabadban is. Most az egyesített közművek mellett nem tudom mennyire maradtak eltérések.
Építészként csak azt tudom javasolni, hogy ha még nincs meg az épület terve, akkor úgy kell elhelyezni a bekötéseket, hogy minél kevésbé zavarjanak. Erre legjobb az oldalkertek sávja, illetve az oldalsó telekhatárok felülete. Könnyítésnek annyit tehetek hozzá, hogy a víz, és csatorna bekötés szükség esetén megoldható úgy is, hogy a gépkocsi behajtó átmegy rajtuk. Bár ez sem olcsó megoldás, de még mindig egyszerűbb, mint az áthelyeztetés. innen kezdve pedig az elektromos, és a gáz az igazán kritikus.

Gyakori megoldás, hogy az oldalsó telekhatárra ráfordítva, az utcafrontnál építünk egy nyitott kukatárolót, és annak belsejébe, természetesen egymástól megfelelő távolságra, a falfelületre telepítik az elektromos, és a gáz mérőt.