[istvan62]

Semmiképp ne dobd ki a szellőző rendszered. A hőszigetelés páraáteresztő képessége a szerkezet pára forgalma szempontjából érdekes. Ez a helyiségben keletkező pára terhelésnek csak töredéke. (Emiatt kapaszkodnak bele az EPS gyártók a "lélegző falszerkezet" megfogalmazásba) Egy rosszul felépített szerkezeten belül akkor is keletkezhet pára lecsapódás, ha egyébként a levegőt nagyon száraznak érzed. Gondolj a téli hidegből a szobába lépő ember szemüvegére. Bármennyire száraz a levegő, be fog párásodni a szemüveg.
A páratechnikai méretezés alapja, hogy a meleg oldaltól a hideg felé haladva csökkenjen a páratechnikai ellenállás. Ez az oka annak is, hogy egy tetőtéri rértegrendnél a belső oldalra tesszük a párazáró, a külső oldalra a páraáteresztő fóliát. Ezek alapján már többször említettem, hogy én is a szálas hőszigetelés pártján állok, bár azt is elismerem, hogy az ezzel kapcsolatos páratechnikai probléma esélye 15-20 cm vastag hőszigetelés mellet már jelentősen csökken. Ilyen vastag hőszigetelés mellet már a pára a falszerkezeten belül nem jut el a harmatpontig. A kezdetben a falakra felrakott 3-5 cm EPS a páratechnika szempontjából a lehető legrosszabb helyzetet eredményezte. Mellesleg megjegyzem, hogy már találkoztam az így átnedvesedett homlokzatok kiszárítására kidolgozott Construma nagydíjas rendszerrel.
A helyiségek magas páratartalma az egyre inkább légzáró nyílászáróknak köszönhető. A légcsere az óránkénti háromszorosról, leesett 0,5-re, ennek megfelelően a keletkezett pára is bennmarad a helyiségben. Ezt úgy tudjuk eltávolítani. ha szellőztetünk. Amennyiben ezt az ablakon keresztül tesszük, akkor a meleget is kieresztjük, amit egy hőcserélős szellőző rendszerrel tudunk kiváltani. Az épület kialakításától függően valahol 18-20 cm körül van az a normál hőszigetelő lemez vastagság, ahol már a hőszigetelő képesség kihasználásához nélkülözhetetlen a rekuperátoros szellőztetés.