[istvan62]

Kedves Csaba!

A kulcsszó itt a szemrevételezés. A többi objektív módon nem a szakértőn, és nem a leendő vásárlón múlik. Az eladó jellemzően nem járul hozzá, hogy a reménybeli vevő mindenféle ásást, vésést, kutatást végezzen az épületen. Ezekkel a feltárásokkal természetesen sokkal pontosabb képet kaphatunk az épületről, bár ehhez az is tartozik hogy a vizsgálat is sokkal drágább. A szerkezetbe sajnos nem látunk bele, így csak azt tudjuk mondani, hogy látható, vagy nem látható szerkezeti hibára utaló jel.
Tavaly volt egy olyan esetem, ahol vásárláskor semmi szerkezeti hiányosság nem látszott, csak az épület befejezetlensége. Az átalakítás közben viszont olyan tények derültek ki, amiből az eladóval szembeni per lett. A bírósági igazságügyi szakértő amikor meg tudott szólalni, annyit mondott, hogy "nem hitte volna, hogy valaki még tud neki újat mutatni". Egyébként egy 30-40 éves épületről van szó, és ennyi idő után már a szerkezeti hibák általában előjönnek.
A reklamációra azt tudom mondani, hogy ha látható jelet nem vett észre, akkor lehet reklamálni, de itt lassan átcsúszunk a jogászat területére.
Ha írásos szakvélemény készült, akkor a reklamáció erősebb lehet, de írásban természetesen a szakvélemény is drágább.
A reklamációval alap esetben a megbízási díjat lehet visszakövetelni, nagyobb kártérítésnél már mindenféle súlyosbító körülményeket kellene bizonyítani a szakértővel szemben.